Az előző rendszer titkosszolgálatainak adatait tartalmazó mágnesszalagok nyilvánosságra hozatala politikai akarat - jelentette ki az InfoRádiónak Ungváry Krisztián, aki szerint néhány százezer forint ráfordítással tisztázható volna az ügynökkérdés.

A szóban forgó 19 mágnesszalag az állambiztonsági szolgálatok hálózati és operatív nyilvántartását is tartalmazza. Előbbiből kiderülne, ki volt ügynök és ki nem, utóbbiból pedig azt tudhatnánk meg, hogy lehallgatták-e telefonjainkat, felbontották-e leveleinket, vagyis megfigyeltek-e minket.

A szalagok keletkezésük óta titkosak. A történész elmondta: a mai mágnesszalagok az 1989-es állapotból maradtak fenn, és nem tudni, hogy előtte hányszor cseréltek adathordozót, de az biztos, hogy 1972 körül már keletkeztek ilyen szalagok.

Azt sem lehet tudni pontosan, hogy 1989 óta hányszor játszották le őket és mikor nyúltak hozzá legutoljára, de Ungváry Krisztián szerint az biztos, hogy 1995-ig a mai nemzetbiztonság hozzáfért a szalagokhoz, sőt ki is nyomtatták őket és adatokat is vettek át.

A történész hangsúlyozta: a szalagokkal kapcsolatos dezinformációkkal (elvesztek, nem lehet őket lejátszani) a magyar állampolgárokat akarták becsapni. Ha a politika úgy dönt, akkor már holnap le lehetne játszani az egészet és fel lehetne rakni az internetre - véli a történész.

A tavaly megalakult Kenedi-bizottság, amely az állambiztonsági iratok átadását vizsgálta, idén októberben készítette el több száz oldalas jelentését, illetve ajánlásait a kormánynak. A Kenedi János történész vezette testület a többi mellett azt javasolta, hogy a kormány könnyítse meg az iratok kutathatóságát és megismerhetőségét.

A kormánykabinet a héten tárgyalja a bizottság jelentését, így eldőlhet a pártállami titkosszolgálatok titkos aktáinak sorsa. Ungváry Krisztián, aki részt vett a szakértői testület kutatómunkájában, elmondta: várja a kormány döntését.