A Népszabadság azt írja, októberben három közvélemény-kutatást végzett a Medián a pénzügyi válsággal kapcsolatos véleményekről. Ezek egyikében Orbán Viktort alkalmasabbnak tartják a válsághelyzet megoldására, mint Gyurcsány Ferencet. A megkérdezettek többsége a Fidesz elnökének magatartását is rokonszenvesebbnek tartja, viszont az MSZP elnöke - a válaszadók szerint - felelősebben viselkedik a válsággal kapcsolatban. A válaszolók több mint fele a helyzet ismeretében is szívesen venne azonnali adócsökkentést.

A Magyar Nemzet szerint egy magáncégre bízta a korábban Szetey Gábor által vezetett személyügyi államtitkárság feladatainak tervezését a Miniszterelnöki Hivatal. Mindez azért is érdekes, mert jelenleg is több igazgatósággal, nagy apparátussal működik a kancellária keretein belül egy személyügyi központ. A lap értesülése alapján a Qualnet Kft.-nek 12 millió forintnyi közpénzt fizet a kancellária azért, hogy a "kormányzati személyügy jövőbeni folyamatait és nyilvántartásait" megtervezze. A szerződés tényét megerősítette a Kormányszóvivői Iroda. Válaszukból kitűnik, hogy a megbízott magáncég dolgozza ki a minisztériumokban dolgozók teljesítményét minősítő értékeléseket tartalmazó informatikai rendszert.

Az Index.hu-n arról olvashatnak, hogy az igazságügyi minisztérium úgy módosítaná a szerzői jogi törvényt, hogy a magáncélú másolás és letöltés is törvénysértővé válik. A szerzői jogvédő szervezetek szerint nem ők találták ki az új szabályt, ami bűnözőt csinálna az internetezők nagy részéből. A letöltők jelenleg büntetlenül férnek hozzá a tartalomhoz a neten, ami viszont törvénysértő módon került oda fel. Ezt az ellentmondást az adathordozók árába épített szerzői jogi díj intézménye oldja fel. Minden egyes üres cd, dvd, vagy memóriakártya árából néhány forint (nem is kevés: egy dvd után például 150 forint) a szerzői jogvédőhöz vándorol, onnan pedig azokhoz, akiknek a másolás veszteséget okoz. A törvényt sokan támadják, mert annak az árát, hogy a magánfelhasználókat ne kriminalizálják, azokkal is megfizetteti, akiknek eszük ágában sincs a megvásárolt adathordozókon nem jogtiszta tartalmakat tárolni.

A Világgazdaságnak nyilatkozó Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság programjának kormánybiztosa azt mondta: már készül a kormány azon szigorú csomagja, amely részét képezi majd a korrupcióellenes stratégiának és a rövid távú cselekvési programnak. A tervek szerint a jogsértő cselekmények felfedőjének jutalom ütné a markát, ennek mértéke a visszaéléssel okozott, illetve lehetséges kár meghatározott százaléka lenne. Az elképzelésekben szerepel a korrupcióellenes törvény megalkotása is. Ez azonban csak akkor érheti el a célját, ha nem a manapság előszeretettel összelapátolt salátatörvényként születik meg.

A NAPI Gazdaság szerint bár az utóbbi napokban bejelentett stabilizáló intézkedéseknek köszönhetően csökkent a hosszú lejáratú államkötvények hozama, korai lenne azonban még azt állítani, hogy az állampapírok minden problémája megoldódott. A piac például még mindig "nem állt össze" rendesen, az elsődleges forgalmazók nem igazából töltik be a funkciójukat, az árjegyzés bizonytalan, a nem túl transzparens kereskedésben nehéz üzletet kötni. A mostani hozamszinteken már jó befektetés lehet a magyar állampapír, különösen úgy, hogy az IMF-csomagnak köszönhetően az államcsőd veszélye szinte teljesen elmúlt.

A portfolio.hu oldalain arról olvashatnak, hogy sorra kapja a pofonokat az építőipar az utóbbi években, melynek eredményeként az ágazat egyre gyengébb eredményeket produkál: a termelési volumen az idén nyáron az öt évvel ezelőtti szintre süllyedt, és egyáltalán nem biztos, hogy ez már a gödör alja. A rendszerváltozás óta nem fordult elő, hogy négy egymást követő évben csökkenjen az építőipar teljesítménye - ám ahogy az most kinéz, a 2006-2009-es időszakban ez megtörténhet. Az építőipar teljesítményét korábban alapvetően két-három tényező befolyásolta. Az egyik a lakásépítési aktivitás, a másik a kormányzat útépítési kedve - e kettőt pedig a vállalati, önkormányzati beruházási hajlandóság egészítette ki.