Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 8. vasárnap Zsombor

Magyarország a 47. helyre csúszott vissza a korrupciós listán

Magyarország a korrupciós érzékelési index (CPI) nemzetközi rangsorában a 47. helyre csúszott vissza a tavalyi 39. helyről, a régióban Szlovénia, Észtország után az idén Csehország is megelőzte - derült ki a Transparency International (TI) 2008. évi listájából.

Az 1-10 között index mutatja a korrupciós fertőzöttséget, ahol a 10-es mutató a legjobb, az egyes a legrosszabb. Magyarország 2008-as indexe 5,1 a tavalyi 5,3-as mutató után, de ez a csekély visszaesés egybeesik a régiós országok javulásával - magyarázta Alexa Noémi, a TI magyarországi ügyvivője.

A TI ügyvezetője szerint a hazai korrupció melegágya a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel gyakran összefüggő túlbonyolított közbeszerzési rendszer.

A korrupció terjedése gátolja a gazdasági növekedést, a korrupció visszaszorítása pedig gyorsítja azt - jelezte Alexa Noémi, hozzátéve hogy egy vizsgálat szerint a CPI értékének egy pontos javulása 0,5 százalékkal javítja a gazdasági növekedést.

A korrupció ellen küzdő, nemzetközi társadalmi szervezet idei listája 179 ország nevét tartalmazza. Az úgynevezett korrupciós index számos nemzetközi tekintélyű szakértő és független intézet véleményén alapul.

A listát a legkevésbé korruptnak minősített országok, Dánia, Svédország és Új-Zéland vezetik. A jelentés szerint Szomália és Irak a világ két legkorruptabb országa, de nem sokkal marad el ebből a szempontból Mianmar és Haiti sem.

Tavaly Magyarország 180 ország közül a Ciprussal együtt a 39. helyet foglalta el a TI listáján. Az idei esztendőre a 47. helyre esett vissza, s a listán azonos helyen szerepel Malajziával, Costa Ricával, Jordániával és a Zöld-foki Szigetekkel. 2006-ban Magyarország a 41., 2005-ben pedig a 40. helyen állt.

Erőteljesebb intézkedésekre van szükség

A környező országok, illetve a térség új európai uniós tagállamai közül Magyarországot Szlovénia, Észtország illetve Csehország előzi meg, Szlovénia a 26., Észtország a 27., míg Csehország már csak "hajszálnyi" pontelőnnyel a 45. helyen áll.

Ezzel szemben a korrupció tekintetében Magyarország jobb osztályzatot kapott az 52. helyen álló Szlovákiánál és az ugyancsak 52. Lettországnál, továbbá Lengyelországnál, amely az 58. a listán. A TI értékelése szerint egyébként Románia a 70., Bulgária pedig a 72. helyet foglalja el a korrupciós index alapján.

A listához mellékelt beszámoló kiemelte, hogy a korrupció tekintetében a tavalyihoz képest jelentősen romlott a helyzet Bulgáriában, Burundiban, Nagy-Britanniában és Norvégiában, Számottevően javult viszont Albániában, Grúziában, Katarban, Nigériában, Cipruson és Törökországban.

A jelentés hangsúlyozta: mind a gazdagabb, mind a szegényebb országokban az eddiginél erőteljesebb intézkedéseket kell tenni a korrupció leküzdésére. A szegényebb országokat elsősorban az igazságszolgáltatás korrupciója, valamint a hatékony parlamenti ellenőrzés teljes hiánya sújtja, míg a fejlett országokban a gazdasági korrupció, a külföldi megvesztegetések, valamint a pénzügyi intézmények, illetve pénzpiaci tevékenységek nem kielégítő felügyelete jelentik a legfőbb problémát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Drámai fordulat a munkaerőpiacon: a mai fiatalok nem fogják elérni szüleik életszínvonalát

Drámai fordulat a munkaerőpiacon: a mai fiatalok nem fogják elérni szüleik életszínvonalát

A 2008-as pénzügyi válság után Nyugat-Európában már sok évvel ezelőtt megjelentek azok a munkaerőpiaci problémák, amelyekkel ma a magyar pályakezdők is szembesülnek. A csökkenő számú belépő munkahely (amit esetünkben főként a mesterséges intelligencia térnyerése okoz) egyre nehezebbé teszi a fiatalok elhelyezkedését Magyarországon, miközben a vállalatok mind nagyobb elvárásokat támasztanak a friss diplomásokkal szemben. A most kibontakozó folyamatok alapjaiban alakíthatják át a foglalkoztatást: a biztos, kiszámítható munkahelyek helyét egyre inkább az időszakos és bizonytalan munkalehetőségek vehetik át. A hazai pályakezdők egy jelentős része így lehet, nem fogja elérni szülei életszínvonalát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×