Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Az eurózónában 4 százalék volt júliusban az éves infláció

A fogyasztói árak éves szinten 4 százalékkal, a korábbi 4,1 százalékos becsült adathoz képest valamelyest lassabban nőttek júliusban az eurózónában. A szakértők azt várják, hogy az infláció az eurózónában ezzel tetőződött,és ezután már annak mérséklődése várható.

Jelenleg a 15 tagú euróövezetben az áremelkedések üteme messze meghaladja az Európai Központi Bank (EKB) által kitűzött 2 százalékot, és emiatt korlátozott az EKB növekedési célú kamatmérséklésének lehetősége.

Júliusban az eurózónában 0,2 százalékkal csökkentek júniushoz képest az árak - derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból. Júniusban az árak 0,4 százalékkal nőttek májushoz és 4,0 százalékkal az előző év júniusához képest.

A szakértők júliusra 0,1 százalékos havi , illetve 4,1 százalékos éves áremelkedési ütemet vártak.

Az év eddig eltelt időszakában a közlekedési tarifák, az élelmiszer-és az ingatlanárak fejtették ki a legnagyobb mértékű inflációs nyomást, leginkább fékezőleg hatott a ruházati cikkek árcsökkenése. Júliusban az előző hónaphoz képest legerősebben a szabadidő-és kulturális szolgáltatások, a szállodai díjak és az éttermi árak növekedtek leggyorsabban, a ruha,a háztartási cikkek árai és a távközlési díjak fejtettek ki a leginkább inflációt mérséklő hatást.

Az energiaféleségek és az élelmiszerek árváltozását kiszűrő maginfláció 0,5 százalékkal csökkent júliusban az előző hónaphoz viszonyítva, és 1,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Az eurózónában Hollandiában (3,0 százalék), Portugáliában (3,1 százalék) és Németországban (3,5 százalék) nőttek az árak a legkisebb mértékben, a leggyorsabban Szlovéniában emelkedtek évi 6,9 százalékkal.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×