A vezérigazgató a döntés indoklásaként azt mondta: ha továbbra is szorgalmaznák az ügyletet, az már nem felelne meg a stratégiai alapelveknek. Az OMV tavaly szeptemberben jelentette be, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén értékpapíronként 32 ezer forintért ajánlatot tenne a MOL részvényeseinek. Később az ügyben az Európai Bizottság versenyfelügyeleti eljárást indított, és - sajtóértesülés szerint - a testület szakértői úgy vélték, hogy a két cég egyesülése komoly hátrányt okozna a piaci verseny szempontjából, emellett magasabb árakhoz vezetne. A MOL az OMV vezetőjének bejelentése után közölte: a döntés annak elismerése, hogy a két cég összevonásáról szóló terv komoly versenyjogi aggályokat vet fel.

Pályázat hátrányos helyzetű kistérségeknek

1,6 milliárd forintos pályázatot hirdet a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek a kormány - jelentette be az Önkormányzati Minisztérium államtitkára. Jauernik István a kabinet ülése után közölte: az előfinanszírozásos pályázat célja, hogy a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben felújítsák a bölcsődék és az óvodák infrastruktúráját, illetve bővítsék a kapacitásokat, de az általános iskolák infrastrukturális fejlesztéséhez is lehet forrásokhoz jutni. Az államtitkár azt mondta: az önkormányzatok akár öt százalékos önrésszel is pályázhatnak szeptember 15-éig, döntés október 22-ig várható, a támogatást pedig 2009 végéig kell felhasználni.

Októbertől törölné el a szolidaritási adót a Fidesz

A szolidaritási adó október elsejei eltörlését javasolja a Fidesz. Tállai András, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője azt mondta: tudomása szerint a kormány január 1-től akarja megszüntetni a 4 százalékos különadót. A fideszes politikus azt mondta: a mielőbbi döntésre azért lenne szükség, mert az jelzésértékű lenne a gazdaság szereplőinek, hogy az Országgyűlésben komoly a szándék az adócsökkentésre. Úgy vélte: a költségvetés 140 milliárd forintos többletbevételéből megvan a fedezet az adó eltörlésére.

Veszélyben az újszülöttmentés

Veszélybe került a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány működése. A szervezet alelnöke az InfoRádióban azt mondta: az elmúlt két évben csaknem felére csökkent költségvetési támogatásuk, munkatársaik néhány száz forintos órabérért dolgoznak, új eszközök beszerzésére pedig egyáltalán nincs pénzük. Adamovich Károly emlékeztetett: az országban a koraszülött-szállítások csaknem kétharmadát az alapítvány végzi. Az alelnök szerint a kormánynak és az egészségügyi tárcának el kellene döntenie: fontos-e, hogy a koraszülöttek életben maradjanak, ha szállítani kell őket, mert ha igen, ahhoz pénzre van szükség. Nemrég a szintén koraszülöttek szállításával foglalkozó Peter Cerny Alapítvány jelezte, hogy anyagi gondjai vannak; akkor a szervezet kapott kiegészítő támogatást.

Sérülhetnek a gyermekek alkotmányos jogai

Egy ombudsmani vizsgálat szerint a szakemberhiány miatt sérülhetnek a gyermekek alkotmányban garantált jogai, mert nem jut mindenki egyenlő eséllyel a gyermekjóléti alapellátásokhoz. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese a Pest megyében 2006-ban hivatalból indított vizsgálatban megállapította: a kisebb településeken heti néhány órában jelenlévő családgondozók, illetve az önálló családgondozóval működő gyermekjóléti szolgálatok a szakemberhiány miatt többnyire a krízishelyzeteket sem képesek kezelni. Az ombudsman azt javasolta a kormánynak, hogy tekintse át a gyermekvédelmi alapellátások rendszerét, valamint a finanszírozás szabályozását.

A GVH szerint nem volt meggykartell

Nem indít kartellezés gyanúja miatt vizsgálatot a meggy-felvásárlási árak ügyében a Gazdasági Versenyhivatal. Mihálovits András, a szervezet szóvivője az InfoRádióban azt mondta: az eddigi adatok alapján a piaci folyamatok - elsősorban a hazai túlkínálat - miatt alacsonyak az árak az ágazatban.

Eltemették Szolzsenyicint

Több mint ezren kísérték utolsó útjára a vasárnap, 89 éves korában elhunyt Alekszandr Szolzsenyicint a moszkvai Donszkoj kolostor temetőjében. A Nobel-díjas író gyász-szertartásán Dmitrij Medvegyev elnök is részt vett. A világhírű orosz író már hosszabb ideje betegeskedett; halálát szívelégtelenség okozta. Alekszandr Szolzsenyicin műveiben élesen bírálta a szovjet rendszert; legfőbb alkotásaiban a munkatáborokban szerzett élményeit dolgozta fel. Irodalmi munkásságáért 1970-ben kapott Nobel-díjat. Négy évvel később megfosztották szovjet állampolgárságától, és csak 1994-ben tért vissza Oroszországba.