Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Visszavonhatják a MÁV ÁBE engedélyét - a nap legfontosabb hírei

Előzetes hozzájárulását adta a MÁV Általános Biztosító Egyesület tevékenységi engedélyének visszavonásához a pénzügyminiszter. Veres János azután döntött az ügyben, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete levelében részletesen megindokolta kérését.

Nem sokkal korábban a pénzügyi felügyelet szóvivője az InfoRádióban arra figyelmeztette a MÁV Általános Biztosító Egyesületnél kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezőket, hogy fizessék be az esedékes díjat, különben komoly szankciókra számíthatnak. Binder István emlékeztetett: akinek nincs kötelező felelősségbiztosítása, annak baleset okozása esetén a teljes kárt meg kell térítenie, emellett más társasághoz csak akkor lehet átszerződni, ha az előző biztosítónál rendezett a díjfizetés. A PSZÁF július 25-én kezdeményezte a MÁV ÁBE tevékenységi engedélyének visszavonását, miután az egyesület rendkívüli közgyűlésén a tagok elutasították, hogy pótbefizetéssel rendezzék a biztosító helyzetét.

Árvíz: a nehezén túl vagyunk

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára szerint a mostani áradással összefüggésben a nehezén túl van az ország, lakott területet már nem veszélyeztet a víz. Kóthay László a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: eddig több mint ötven településen csaknem kétezren - többségükben önkéntesek - dolgoztak a gátakon, ötezer köbméter homokkal töltöttek meg százezer homokzsákot, és felhasználtak tizenötezer négyzetméter fóliát is. Nem sokkal korábban a fideszes Czomba Sándor azt mondta: a kormány a megelőzés helyett még mindig a védekezéssel foglalkozik. A térség parlamenti képviselője az Info Rádióban hangsúlyozta: a beregi térség 19 településén - hét évvel a 2001-es gátszakadás után - még mindig tartani kell az árvíztől.

A meggy és a dinnye után az alma kerül az aszfaltra?


Az alma felvásárlási áráról kezdeményezett egyeztetést az agrártárca vezetőjével a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. Péter Mihály, a szervezet elnökségi tagja közölte: azt kérik Gráf Józseftől, hogy ültesse tárgyalóasztalhoz a termelőket, a felvásárlókat és a feldolgozókat. Péter Mihály emlékeztetett: a szövetség azt kifogásolja, hogy a kelet-magyarországi almatermesztőknek a felvásárlók csupán 9-10 forintot kínálnak a léalma kilójáért, miközben a termelési költség 20-25 forint. Úgy vélte: a termelőknek 30-40 forintot kellene kapniuk a termésért, de - mint mondta - ez kormányzati segítség nélkül nem megoldható. A szakember bejelentette: Gráf József a jövő hét második felére ígérte a tárgyalások megkezdését.

Ombudsmani aggályok a parkolással kapcsolatban


A budapesti parkolási rendelet pótdíjfizetésre vonatkozó szabályainak pontosítását kéri a fővárosi közgyűléstől az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté úgy véli: a parkolási társaság önkényesen értelmezi a rendeletet. Az ombudsman szerint a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő alkotmányos visszásságot okoz a parkolási társaság ellenőre, ha több fizetési felszólítást is elhelyez az ugyanott huzamosabb ideig, díjfizetés nélkül parkoló gépkocsin. Emlékeztetett: az ombudsmani hivatal már 2006-ban jelezte aggályait, amikor átfogóan vizsgálta a parkolási társaságok, mint közszolgáltatók eljárását.

Geotermikus erőműveket akar a MOL


Egy izlandi és egy ausztrál partnercégével közösen alapított vállalatot geotermikus energia kutatására, termelésére és értékesítésére a MOL. A magyar olajipari társaság közölte: a vállalat emellett geotermikus erőműveket is akar létesíteni. A MOL tájékoztatása szerint a társaságnak és jogelődeinek több mint 70 éves földtani kutatási tapasztalata stabil szakmai alapot nyújt a leányvállalat számára. Az izlandi Enex a szigetország világviszonylatban is élenjáró geotermikus energiaiparának egyik vezető vállalata, az ausztrál Green Rock Energy pedig lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az új cég felhasználhassa a dinamikusan fejlődő ausztrál geotermikus energiaipar eredményeit.

Csütörtökön hallgatják meg először Karadzicot

Csütörtökön hallgatják meg először a hágai Nemzetközi Törvényszéken a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzicot; a volt boszniai szerb vezetőt 11 bűntettel, köztük népirtással és emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolják. A 63 éves Radovan Karadzicot múlt hétfőn, 12 évi bujkálás után vették őrizetbe Belgrádban.

Koszovóban megkezdődött az útlevelek kiadása

Koszovóban megkezdték az önállóvá vált ország saját útleveleinek kiadását. Hashim Thaci miniszterelnök történelmi jelentőségű eseményként méltatta az okmányok megjelenését, amely szerinte a terület polgárainak végleges elszakadását jelzi Szerbiától.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×