Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Megpróbálják befogni az elkóborolt szürkemarhákat

Másfél éve vadon él Zala megyében egy szürkemarha csorda. A 30 állat egy kálócfai karámból tört ki, azóta kóborol a környéken, miközben a gulya egyedszáma 50-re nőtt. A Fertő-Hanság Nemzeti Park szakembereinek szakmai segítségével megpróbálják őket ismét karámba terelni, a munka csütörtökön kezdődik. A nemzeti park állattenyésztési vezetője arra számít: nem lesz könnyű dolguk az elvadult állatokkal.

Igazán ideális ez a terület bármilyen haszonállat vagy vad életterének - mondta az InfoRádiónak a Fertő-Hanság Nemzeti Park állattenyésztési vezetője, hozzátéve: a magyar szürkemarha nagyon öntörvényű állat, és könnyen feltalálja magát a környező területeken.

A csorda már másfél éve kóborol úgy, hogy nem kíséri őket gulyás. Koszta János szerint ez is azt bizonyítja, hogy ezek az állatok hamar önállóvá tudnak válni.

Több lovas szakember fogja megpróbálni befogni az elkóborolt állatokat: ők a marhák iramát bírva egy olyan villanypásztoros területre fogják beterelni a csordát, ahol állattartók segítségével karámba lehet hajtani őket.

Koszta János elmondta: ezek az állatok emberi beavatkozást már nehezen tűrnek, így először csak hangokkal, zajokkal és kerepléssel hívják fel a lovasok az állatok figyelmét, és megfigyelik a marhák reakcióit, amikből kiderül, mennyire vadultak el.

A szakember úgy véli: feltehetőleg 50-100 méterre tudják majd megközelíteni a csordát, és előfordulhat az is, hogy valamelyik óriástehén támadni fog.

Nem lesz könnyű dolgunk - mondta Koszta János, hozzátéve: addig próbálkoznak az állomány befogásával, amíg sikerrel járnak. Úgy kell csinálni, hogy az ember legyen az okosabb, de mindig az állat dönt arról, mit enged - az embernek rugalmasan követni kell ezt az akaratot - tette hozzá.

Hanganyag: Szabó Zsuzsa

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×