Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Fizetne-e a biztosító, ha felrobbant volna a világháborús bomba?

Néhány biztosító fizetne, ha felrobbanna egy II. világháborús bomba, és kárt okozna az ingatlanban. A Magyar Biztosítók Szövetsége lakásbiztosítási bizottságának elnökhelyettese szerint nincs szükség arra, hogy a kérdésben a társaságok egységes álláspontot képviseljenek. Fekésházi András hozzátette: a szövetség nem kötelezheti a biztosítókat az ilyen károk megtérítésére.

Egyes biztosítók lakásbiztosítási feltételei tartalmazzák a robbanást és robbantást, másoké csak az utóbbit, és abban is lehetnek eltérések az egyes társaságok között, hogy az általános szerződési feltételekben milyen kizárások szerepelnek - mondta az InfoRádiónak a Magyar Biztosítók Szövetsége lakásbiztosítási bizottságának elnökhelyettese.

Vannak biztosítótársaságok, amelyek a harci cselekményekkel, harci eszközökkel kapcsolatos károkat nem térítenek meg. A feltételekről és a biztosítási eseményekről az ügyfeleknek mindenképpen érdemes tájékozódniuk - közölte Fekésházi András.

Nem lehet előírni a biztosítók számára, hogy mit vállaljanak a feltételeikben: minden társaság a saját üzletpolitikája alapján dönt, a saját díjképzése szerint kalkulálja a díjakat és határozza meg, hogy milyen kockázatokra vállal fedezetet - tette hozzá a MABISZ lakásbiztosítási bizottságának elnökhelyettese.

Előzetes vizsgálat

Az utóbbi években egyre több kivitelező kéri, vizsgálják át a területet, ahol építeni vagy bontani készül, és állapítsák meg, van-e a földben bomba, robbanószer - mondta az InfoRádiónak Tari János tűzszerész.

A szakértő szerint az lenne a helyes, ha minden építkezést megelőzne egy ilyen ellenőrzés, ami ráadásul nem is drága: az építési költségek néhány ezreléke.

Tari János úgy véli: érdemes lenne átvizsgálni azokat a területeket is, amelyeken egykor stratégiai jelentőségű - tehát valószínűleg megbombázott - épületek álltak, és technikailag is megoldható, csak idő és pénz kérdése.

A tűzszerész hozzáfűzte: bizonyos esetekben azt is meg lehet állapítani, hogy az álló épület alatt van-e bomba.

Hanganyag: Kálló Izabella és Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×