Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Lehetnek még bombák a föld alatt

Számos több tonnás bomba van még a földben Budapesten - mondták az InfoRádió által megkérdezett szakértők már a korábbi, hasonló esetek alkalmával is. A szövetséges erők 1944-ben hadászati célpontokat támadtak a magyar fővárosban, de a bombák közül nagyon sok célt tévesztett, sőt fel sem robbant.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada repülőgépei 1944. április 3-a és szeptember 20-a között csaknem nyolcezer tonna bombát dobtak le Budapestre. Elsősorban hadászati célpontokat - lőszergyárakat, raktárakat, vasúti csomópontokat, repülőtereket, olajfinomítókat -, valamint szállítási útvonalakat és hidakat támadtak.

A célt azonban csak a több tonnás bombák egyharmada találta el, átlagosan minden 12. bomba "bedöglött". Annak a féltonnás bombának például, amelyet a közelmúltban Angyalföldön találtak meg, valószínűleg a Rákosrendező pályaudvar a célpontja.

Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Múzeum osztályvezetője akkor az InfoRádióban elmondta, hogy számtalan robbanószerkezet lehet még a fővárosban a hidak, a gyárak és a közlekedési csomópontok alatt.

A budapesti Infopark területén szintén a közelmúltban egy egytonnás bombát találtak. Az a robbanószerkezet is amerikai volt - legalábbis a méretéből erre következtetett Ungváry Krisztián történész.

A brit királyi légierő óriásbombái nem véletlenül kapták a "blockbuster" vagy "cookie" becenevet, robbanóerejük ugyanis egy egész háztömb elpusztítására elegendő. Voltak öt és fél tonnásak is; a Vaskapu utca 41. szám alatti bomba két tonnás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×