Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Bazsa György: Kialakulatlan a bolognai rendszer a felsőoktatásban

A Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke szerint nem volt megfelelően előkészítve a felsőoktatásban a bolognai rendszer kialakítása. Bazsa György az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a mesterképzésnél az intézmények nem látják világosan a céljaikat.

Nem egyszerre, és nem elég tervezetten indult meg a bolognai rendszer kialakítása - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Akkreditációs Bizottság elnöke, aki szerint az intézmények az 5 éves egyetemi képzések majdnem teljes anyagát belezsúfolták a 3 éves alapképzésbe, és nem határozták meg elég világosan a mesterszakképzés rendszerét.

A mesterszakok indításánál nem mindig látszik világosan, hogy az intézmények mit látnak célnak, funkciónak - mondta Bazsa György, aki úgy véli: a felsőoktatási intézmények elsősorban arra törekednek, hogy minél több és egyedibb mesterszakokat indítsanak, ám azok tartalma nem mindig világos, és nem mindig tükrözik a szakmai igényességet.

Bazsa György úgy látja: a bolognai rendszer egyelőre kialakulatlan és nem koherens, ám reméli, hogy idővel a tapasztalatok gyűlésével letisztul majd.

Magyarország 1999-ben írta alá a bolognai nyilatkozatot, ám évekig nem történt érdemi előrelépés - mondta a bizottsági elnök, hozzátéve: ha hamarabb kezdik a rendszer kiépítését, akkor komótosabban lehetett volna kialakítani a rendszert.

Törvénytelen névhasználat és túlzott marketingfogások

Vannak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek törvénytelenül használják az egyetem elnevezést. Ilyen a Kőrösi Csoma Sándor Magyaregyetem is, ami az Oktatási Hivatalnál már elkezdte a regisztrációs folyamatot, de amíg az országgyűlési döntés nem születik meg, addig nem használhatja jogszerűen az egyetem elnevezést.

Ne vezessék félre a közvéleményt arról, hogy egy-egy intézmény egyetemnek nevezi magát, miközben nem az - véli Bazsa György, hozzátéve: a törvény kimondja, hogy egyetem vagy főiskola csak az az intézmény lehet, amelyet a regisztrációs, illetve az akkreditációs eljárás után a kormány előterjesztésével az Országgyűlés a törvény mellékletében felsorol.

Bazsa György elmondta azt is: ma a felsőoktatásban is fontos szerepe van a marketingnek, hiszen az intézmények különböző reklámfogásokkal próbálják jobb fényben feltüntetni magukat.

A bizottsági elnök úgy véli: ezt nem tiltja a törvény, vannak azonban túlzó esetek, amikor egy néhány éves intézmény évszázados tradíciókra hivatkozik.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×