Magyarország az Európai Bizottsághoz fordult, úgynevezett derogációt kérve, hogy csökkenteni lehessen az üzemanyagok jövedéki adóját. Az adóügyi biztos közölte: a testület továbbra sem ért egyet az adócsökkentéssel. Kovács László az InfoRádióban elmondta: Magyarország azt kérte, hogy a 2003-ban uniós szinten befagyasztott mérték alá vihesse le az üzemanyag jövedéki adóját. Hozzátette: a testület várhatóan már jövő héten dönt az ügyben, és valószínűleg elutasítja a kérelmet. Az Európai Bizottság adóügyi biztosa szólt arról is, hogy a testület - a magyar beadványtól függetlenül - jövő szerdán tárgyal az üzemanyagok árának emelkedéséről. Kovács László azt mondta: várhatóan négy javaslat kerül az asztalra, így például az, hogy az Európai Unió gyakoroljon nyomást a legnagyobb olajexportáló országokra és olajcégekre a kitermelés növelése, illetve az ár csökkentése érdekében.

Derűlátó PM

A Pénzügyminisztérium szerint a kormányzati várakozásoknak megfelelően élénkül a gazdaság, és tovább javul az egyensúly. A tárca közleményében azt írta: a kabinet azzal számol, hogy az eredményes kiigazítással hosszú távon fenntartható egyensúlyi pályára áll a magyar gazdaság, és gyorsul a növekedés. A Pénzügyminisztérium szerint a külkereskedelem javult a leglátványosabban, de a bővülő export hátterében számottevő mértékben a növekvő ipari termelés áll. Ez utóbbi az első négy hónapban 8,1 százalékkal bővült. A legújabb, májusi államháztartási adatot kedden hozza nyilvánosságra a Pénzügyminisztérium. Az eddigi információk alapján az államháztartás első négy havi helyzete jobb a vártnál, a féléves hiány a prognózisban szereplőnél kisebb lesz, és az éves hiánycél teljesülése biztosítottnak látszik.

Számolnának

A Fidesz felháborítónak tartja, hogy a kormány újabb 3,8 milliárd forintot költ a korábban leállított kormányzati negyed projektre - mondta az ellenzéki párt helyettes szóvivője. Cser-Palkovics András sajtóhírekre hivatkozva közölte: a pénz a beruházási és tanácsadói kiadások mellett a projekttársaság év végéig szükséges működési költségeit fedezi. Hangsúlyozta: ha a Fidesz hatalomra kerül, akkor megvizsgálja, mire költötték a pénzt, és kik húztak hasznot ebből. A kormányszóvivő válaszában közölte: a projektre az idei büdzsében tervezett 8,2 milliárd forintból 4,4 milliárd visszakerül a költségvetésbe; a fennmaradó összegből 1,6 milliárd forintot a MÁV-tól vásárolt telekre költenek, 2,2 milliárdból pedig a kormányzati negyed projektiroda gazdálkodik.

Béremelés

Jövőre legalább 4 százalékos béremelés várható a közszférában - mondta a kormányszóvivő. Budai Bernadett hozzátette: az ágazat munkavállalói - a konvergenciaprogram lehetőségeitől függően - félhavi pluszilletményt is kaphatnak. A kormányszóvivő arról is beszélt, hogy 2009-ben ismét egy összegben, legkésőbb december 20-áig kapják meg a 13. havi fizetést a közszféra dolgozói.Digitalizálták

Bemutatták a Nagy Imre-per digitalizált dokumentumait az országos levéltárban. Az 1958 februárjában, áprilisában és júniusában tartott büntetőperben, illetve az azt megelőző nyomozás idején keletkezett 27 ezer oldalnyi iratot, 72 órányi hangfelvételt és 70 percnyi filmfelvételt egyelőre adatvédelmi és személyiségi jogi okokból csak a kutatók ismerhetik meg, a Nyílt Társadalom Archívum azonban saját felelősségére, kutatói engedéllyel június 9-e és 15-e között a hangfelvételek egy részének nyilvános bemutatását tervezi. A szakemberek álláspontja szerint az eljárás törvénysértő, és szakmailag is kifogásolható, mert nem a dokumentumok teljességének bemutatására törekszik. Nagy Imrét 1958. június 15-én államellenes szervezkedés és hazaárulás vádjával ítélte halálra a népbíróság.

Csomagterv

Berlinben jóváhagyta a német kormány első klímavédelmi csomagtervét a parlament alsóháza. A határozat értelmében 2020-ig az ökoenergia részarányát 30 százalékra kell emelni a teljes energiafelhasználásban. A dokumentum főként a szélenergia részarányának növelését hangsúlyozza, emellett az új építésű ingatlanok fűtésénél kötelező lesz bizonyos részt megújítható energiával kiváltani.

Túlzó Bush

Eltúlozta az iraki fenyegetésről szóló hírszerzési értesüléseket az amerikai elnök, mielőtt 2003-ban elindította az arab ország elleni inváziót. Ez az egyik legfőbb megállapítása annak az öt éven át húzódó szenátusi vizsgálatnak, amelynek eredményét a New York Times ismertette. A 170 oldalas jelentés emellett megállapítja, hogy George Bush figyelmen kívül hagyta a különböző amerikai hírszerző szervezetek értékeléseiben meglévő eltéréseket is.