A MEE azt tervezi, hogy - előreláthatóan a jövő év folyamán - könyv alakban jelenteti meg az addigi kutatási eredményeket összegző tanulmányokat, amelyekben az iratok tanulságának levonásán kívül lehetőség nyílik a még élő érintettekkel folytatott beszélgetések dokumentálására is - mondta el a távirati irodának Prőhle Gergely. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában "filológiai pontossággal kell feldolgozni az ott talált aktákat", amelyek folyamatosan kerülnek elő, tehát nem lehet még tudni, hogy mikor lesz a kutatásnak vége.

A hosszabb tanulmányok elkészítésekor elsődleges cél, hogy a kortársakat meg lehessen szólítani, az érintettek elmondhassák beszervezésük történetét, tevékenységük részleteit. Fontos továbbá az is, hogy az egyház jelenlegi és közelmúltbeli vezető személyiségeinek, illetve családtagjaiknak a szerepét is tisztázzák. A múlt feltárása fontos ugyan, de korántsem jelent receptet a jelen problémáinak megoldásához - vélekedett a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos felügyelője.

A tényfeltáró bizottság 2005-ben zsinati határozat értelmében alakult, a feladata az volt, hogy megállapítsa: az evangélikus egyház közelmúltjában "kinek és milyen érintettsége volt a titkosszolgálati együttműködésben". A négytagú bizottság nemrég egy ötödik taggal bővült, így a két történész mellett jelenleg egy-egy jogász, lelkész és levéltáros is dolgozik a bizottságban.

A bizottság lelkészi tagjának feladata, hogy lelki támaszt nyújtson az érintetteknek és esetleg hozzátartozóiknak a feltárt dokumentumok feldolgozása, értelmezése során, s ezzel előmozdítsa, hogy a tényfeltáró folyamat két alappillére, az igazság és a kiengesztelődés egyszerre érvényesülhessen - hangsúlyozta.

A fentiekből is kitűnik, hogy az evangélikus egyház felfogása szerint a cél nem az ítélkezés, hanem a megismerés és a valódi megbékélés. Soha nem szabad ugyanis elfelejteni, "hogy azok, akik ezeket a jelentéseket megrendelték, akik az egész rendszert működtették, azok közül jó néhányan - demokratikus legitimációval - a közéleti szereplői napjainkban is" - közölte Prőhle Gergely.

Véleménye szerint a beszervezettek sok esetben elszenvedői, és nem tettesei voltak az akkori rendszernek. Az evangélikus egyház nem utolsósorban a médiában, internetes listákon felkapott, ügynökökkel kapcsolatos értesülésekre reagálva is döntött úgy, hogy inkább saját körben igyekszik tenni a tisztánlátás érdekében - fogalmazott.