Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

A 4-es metró miatt tűnik el a víz a Feneketlen-tóból?

A Feneketlen-tó vízszintje az elmúlt néhány hónapban egy métert csökkent. Rétvári Bence, a terület kereszténydemokrata országgyűlési képviselője szerint a 4-es metró építése okozhatja az elszivárgást, az építtető szerint azonban aligha van összefüggés.

A főváros XI. kerületének kedvelt pihenőhelye a Feneketlen-tó környéke. Helyi környezetvédők és horgászok a közelmúltban észlelték, hogy a tó vízszintje egy métert csökkent - mondta az InfoRádiónak Rétvári Bence, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő.

A Feneketlen-tó korábban 4-5 méter mély volt, ez a szint csökkent 3-4 méterre. Szakértői vélemények szerint a víz szintjének csökkenése a 4-es metró építésével függ össze.

A Kosztolányi Dezső tér mellett található Feneketlen-tó közvetlen közelében két metróállomás is épül, az egyik a Móricz Zsigmond körtéren, a másik a Fehérvári út és a Bocskai út kereszteződésében. A metró kivitelezői által alkalmazott szakemberek cáfolják ezt a feltételezést - mondta el Rétvári.

A környezetvédők szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy az állomások építése során többször is szükséges a talajvíz kiemelése, ezért csökken a tó vízszintje. A képviselő elmondta: eddig egy millió forint értékű halállomány pusztult el a Feneketlen-tóban a víz szintjének csökkenése miatt.

Látvány szempontjából is zavaró a változás, és Rétvári szerint a helyzet a nyár közeledtével jelentősen romolhat. Az érintettek attól tartanak, hogy a nyári melegben a tó mocsárrá változhat, elfertőződhet.

A Feneketlen-tó vízszintjét alapvetően a talajvíz határozza meg, ezért Rétvári szerint, ha bebizonyosodik, hogy a metróépítés okozza a problémát, akkor csökkenteni kell a vízkiemelés mértékét, vagy más technológia alkalmazása szükséges. Meg kell vizsgálni a víz pótlásának egyéb lehetőségeit is - vélekedett a parlamenti képviselő.

Az építtető szerint aligha lehet összefüggés

A 4-es metró beruházást felügyelő DBR a Mélyépterv Kft. szakembereivel megvizsgáltatta a Feneketlen tó apadásának körülményeit. A vizsgálati anyag szerint "nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a vízszintcsökkenés a csapadékhiányos időjárásnak köszönhető, nincs köze a 4-es metró építkezéseihez".

A víz utánpótlása nyugatról, a Gellért hegy felől történik, az alagút nyomvonala pedig tőle délre helyezkedik el. Mind az alagutak, mind az állomásszerkezetek résfalai vízzáróak, a talajvízszint csak akkor csökkenhetne az építkezés hatására, ha a víz az alagútba, vagy az állomásokba betörne, ami viszont nem történt meg. A hasonló építkezéseknek sokkal inkább talajvízszintet emelő hatása szokott lenni, ahogy a pesti oldalon is folynak ez irányú mérések - állítják a szakemberek.

Hasonló jelenség ciklikusan jellemzi egyébként a Feneketlen tó vízszintjét, nem egyszer előfordult már vízszintcsökkenés az elmúlt évtizedekben, jóval a 4-es metró beruházás előtt - éppen ezért, a halpusztulást megelőzendő - építettek be korábban is speciális levegőztető berendezést.

Hanganyag: Tenczer Gábor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Értem, hogy villamos, de mi hajtja?

Értem, hogy villamos, de mi hajtja?

A világon több olyan óriáshálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. Az általuk kínált előnyöket szinte természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen hatalmas infrastruktúra működik a háttérben. Ezeket tekintjük át ismeretterjesztő sorozatunkban. Az első rész a műholdas navigációs rendszerekről szólt, a második egy ennél sokkal ismertebb infrastruktúrát, az internethálózatot mutatta be, most pedig talán a legkevésbé láthatatlan rendszerrel, a villamosenergia-hálózattal foglalkozunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×