Ormos Mária történész karrierje debreceni és szegedi egyetemi működése után 1963-tól a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében bontakozott ki. 1982-től a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem félállású egyetemi tanára, majd 1984-től 1992-ig az egyetem főállású professzora és rektora.

Egyetemirányító, történeti intézetet és bölcsészettudományi kart szervező tevékenysége mellett kutatói munkáját is mindvégig a sokoldalúság jellemezte, melyről több mint 20 monográfiája, több száz tanulmánya, cikke, televízió- és rádióinterjúja, hazai és nemzetközi konferencia szereplései tanúskodnak.

Tudományos és egyetemszervező munkássága elismeréseként az MTA 1987-től levelező, 1993-tól rendes tagjává választotta. 1993-tól a Janus Pannonius Tudományegyetem "Európa és a magyarság a 19-20 században" Történelem Doktori Program vezetője, amely azóta a Pécsi Tudományegyetem "Európa és a magyarság a 18-20. században" néven, kibővült formában működik. 2000 őszétől a Pécsi Tudományegyetem professor emeritája, 2002-2005 között pedig az MTA Filozófiai és Történettudományok osztályának elnöke.

A történész legutóbb tagja volt a 2006-os őszi zavargások okait vizsgáló bizottságnak. Ormos Mária az InfoRádiónak azt mondta: sok országnak a történelmét ismeri, ahol a reformok nehézségeket hoztak az adott nemzetnek. Spanyolországban, Írországban, Finnországban, Svédországban úgy tudták a szükséges változásokat véghezvinni, hogy az értelmiség összefogott a politikával és megegyezett egy nemzeti minimumban-jelentette ki a professzor.

Ormos Mária úgy vélte, Magyarországnak nagyon hosszú még az útja az igazi változásig. Szerinte ebben nagy szerepe lehet az oktatásnak, mert az esélyegyenlőségről nem csak beszélni szükséges, hanem a cél eléréséért döntő változásokat kell hozni az oktatáspolitikában. Hozzátette: ez nem csak az adott szűk réteg érdeke, hanem mindenkié, mert az egész társadalomnak már most is szüksége van egy széles értelmiségi, szakértői bázisra.