Formális kényszer ugyan nem kötelezi a kormányt, hogy a vizitdíjból és a kórházi napidíjból befolyó összeget azok esetleges eltörlése után pótolja, de legalábbis át kell gondolnia azt, hogyan lehet megtartani az egészségügyi ellátórendszer működőképességét - mondta az InfoRádió által megkérdezett alkotmányjogász.

Lövétei István hozzátette: a díjak eltörlése hatással lesz az egészségügyre és a felsőoktatásra is, mivel pedig ezek állami rendszerek, a kormánynak kell működtetnie azokat.

Az alkotmányjogász közölte: a díjak esetleges eltörlése mindenképpen hatással lesz a költségvetésre - mint állami tevékenység mögött álló pénzügyi forrásrendszerre - is. Ez pedig lehetséges, hiszen az Alkotmánybíróság szerint népszavazási kérdés csak a költségvetésben tételesen szereplő elemeket nem érintheti közvetlenül - tette hozzá Lövétei István.

Abszurdum lenne azt gondolni, hogy egy olyan népszavazás kimenetele, amely állami tevékenységre vonatkozik, nem érinti a költségvetést, és ebből a tilalomból azt levezetni, hogy semmiféle állami tevékenységről nem lehet referendumot tartani - hangsúlyozta az alkotmányjogász.

A szakértő hozzáfűzte: az esetleg eltörölt díjak bevételeinek pótlását be lehet építeni a jövő évi költségvetési törvénybe.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter bejelentette: ha a népszavazás eredményes és érvényes lesz, és győznek az igenek a vizitdíj és a kórházi napidíj ügyében, a lehető leghamarabb eltörli azokat. Lövétei István szerint a legkorábbi az az időpont lehet, amikorra - az érintettekkel való egyeztetés után - sikerül megoldani a működőképesség biztosítását.

Erre a végső határidő a népszavazási kérdésekben szereplő dátum, 2009. január elseje - tette hozzá az alkotmányjogász.