A magyarországi egyházak 8 ezer ingatlant igényeltek vissza. 3.500-at már megkaptak, 2.000-ről járadék fejében lemondtak, 2.700 igényüket elutasítottak.
A maradék alig 200 ingatlan helyzetét 2011-ig rendezik - ismertette a jelenlegi helyzetet az oktatási tárca egyházi kapcsolatok titkárságának helyettes vezetője.
Fedor Tibor elmondta: a visszakapott ingatlanok 67 százaléka hitéleti, 16 százaléka oktatási, 10 százaléka kulturális, 7 százaléka pedig szociális, egészségügyi célokat szolgál.
A szakember hangsúlyozta, hogy az állam az egyházak működéséhez közfeladatot ellátó intézményeik támogatásával járul hozzá.
Fedor Tibor azt is elmondta, hogy az állam a mostani költségvetési helyzetben a korábbinál kevesebbet tud a kulturális örökség részét képező, műemlék egyházi épületek fenntartására, rekonstrukciójára fordítani.
Egész pontosan az Orbán-kormány idején erre költött 4,5-5 milliárd forint tizedét irányozza elő ilyen célra a jövő évi költségvetés. Ezt már Szabó István református püspök mondta, aki sem az oktatási normatívát, sem a járadékot nem tartja finanszírozásnak.
A püspök szerint annak valójában csak az egyszázalékos adó-felajánlás tekinthető, de az azzal kapcsolatos újabb terveket nagyon méltatlannak tartja:
Hortobágyi T Cirill perjel, a Pannonhalmi Főapátság gazdálkodását foglalta össze. Elmondta, hogy kihasználják az apátság jelentős turisztikai vonzerejét, régi receptek alapján készített gyógyteákkal, likőrökkel, ecetekkel, csokoládékkal, borral jelentek meg a piacon.
Azonban mindez nem elég ahhoz, hogy önfenntartók legyünk - jelentette ki.
A katolikus egyházat képviselő Németh László a szellemi javakat is az egyházak vagyonának tartja.
Az iskolákban tanuló több tízezer diák oktatása, a szociális intézmények, kórházak működése, a 48 egyházi könyvtár társadalmi érték is - mondta.