Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Igen apró, de életet menthet

Életmentő egészségügyi kártyát vezet be a Kor Kontroll Társaság, a kórházszövetség és a mentőszolgálat támogatásával. A kártya segítségével a beteg ellátásában létfontosságú adatokhoz juthatnak hozzá a sürgősségi ellátásban dolgozók, gyorsan és megbízhatóan.

A Kor Kontroll Társaság elnöke szerint akár életmentő is lehet az általuk kibocsátott egészségügyi kártya az eszméletüket vesztett, infarktusos vagy agyvérzésen átesett, egyszóval azon betegek számára, akik nem tudnak kommunikálni az orvosukkal.

A sürgősségi osztályok ugyanis a kártya segítségével azonnal hozzájuthatnak a beteg legfontosabb egészségügy adataihoz: a vércsoportjához, a gyógyszerérzékenységről vagy az allergiáról szóló információkhoz - mondta az InfoRádióban B. Király Györgyi.

A kezelők számára kiderülne a többi mellett az is, hogy a páciens szenved-e valamilyen krónikus betegségben, szed-e valamilyen gyógyszert, vagy hozzájárul-e egy esetleges vérátömlesztéshez.

A társaság a személyiségi jogokra is gondolt. A kártyán ugyanis nem szerepeltetik ezeket az adatokat, csupán a tulajdonos nevét és egy hozzá tartozó kódszámot. A kórházak sürgősségi osztályai azonban felhívhatnak egy ingyenesen elérhető telefonszámot, és mentőorvosoktól vagy más egészségügyi szakemberekből álló munkatársaktól kérhetik le az adatokat a nap 24 órájában.

A kártya igénylőknek nem kell mást tenniük, mint a háziorvosukkal közösen kiállítani az Országos Alapellátási Intézet által összeállított adatlapot.

A rendszer fenntartásának költségeit az igénylőknek kell állniuk, ez évente 10 ezer forintba kerül számukra.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×