Levélben kéri Pest megye önkormányzata a területén lévő 187 települést, hogy vizsgálják meg, tartanának-e helyi népszavazást a megye közép-magyarországi régióból történő kiválásáról.

Az elszakadás ötlete már számtalanszor felvetődött, mindig a megye kezdeményezésére. Szerintük ugyanis bár a közép-magyarországi régió a legfejlettebb az országban, ez azonban csak a főváros fejlettségének köszönhető. A megyét így valójában hátrány éri, hiszen bár kevésbé fejlett, mégsem jut ennek megfelelő uniós forrásokhoz, régiós átlagban ugyanis az egy főre jutó GDP igen magas.

Lehetőség, amelyet ki kell használni

Szűcs Lajos megyei önkormányzati elnök most is azzal érvelt: a központi régióból történő kiválás egy lehetőség, amiről úgy gondolják, hogy a jelenlegi helyzetben ki lehet használni.

A szétküldött levél hírére Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes azonban azt vetette fel, mekkora költséget jelent a fővárosnak az a csaknem 800 ezer bejáró, akik a Budapest közelében lévő településeken élnek. Õ ezt évi 20 milliárd forintra tette, a közlekedésük ugyanis nagyjából 2,5 milliárd forintjába, a Budapestre bejáró diákok oktatása majdnem 7 milliárd forintba, az orvosi ellátásuk pedig 12 milliárd forintjába kerül a fővárosnak.

Ki állja a költségeket?

Szerinte, ha az elszakadás került szóba, akkor azt is meg kell vitatni, hogy ezeket a költségeket ki állja.

Szűcs Lajos ugyanakkor nem tartja jogosnak ezeket a felvetéseket. Mint mondta, igaz, hogy az agglomerációban élők nagy része Budapesten kezelteti magát, ez azonban azért van, mert míg Budapestnek 27 ezer kórházi ágya van, addig a megyének mindössze háromezer. Az arányok az iskoláknál is hasonlóak.

A közlekedés kapcsán pedig elmondta: a rendszerváltáskor a HÉV-vonalak átadásakor senki nem kérdezte meg a helyi önkormányzatokat, hogy részt vennének-e azok működtetésében.