Sárközy Tamás emlékeztetett: a politikai államtitkári funkciók megszüntetésével a kabinet abból indult ki, hogy korábban nem sikerült egymástól élesen elválasztani a politikai és szakmai vezetői funkciókat, ezért egy egységes, szakmai és politikai vezetőt képzelt el a miniszter személyében.

A politikai államtitkári funkciók megszüntetésével azonban az államtitkároknak alapvetően közigazgatási feladatokat kellene ellátniuk, és nem politikait, jelenleg azonban ezek az emberek mégis politikai kinevezettek.

Sárközy Tamás szerint a probléma itt a kinevezési gyakorlattal van és nem a funkciókkal. Ha ugyanis a miniszter 90 százalékban politikus és csak 10 százalékban szakember, akkor mellette egy fordított szerepkörrel bíró államtitkárnak kellene állnia, azaz aki 90 százalékban szakember és csak 10 százalékban politikus.

Ha azonban mindkét ember politikusként cselekszik, akkor a rendszer nem működhet jól - jelentette ki a szakember.

Sárközy Tamás úgy véli, hogy nem elbocsátásokra, hanem több szakemberre lenne szükség a köztisztviselők között, a vezetők számát azonban csökkenteni kellene.

A valódi feladattal a köztisztviselők fele sem foglalkozik

Rámutatott: egy 2005-ben készült felmérés szerint a minisztériumok állományának kevesebb, mint a fele foglalkozik a tárca fő feladatával, a többiek például gazdasági tevékenységet végeznek vagy a sajtókapcsolatokat látják el.

A köztisztviselők szerepe ugyanakkor az egész világon átalakulóban van, Franciaországtól Finnországig mindenhol látni erre példát. A közhatalmi szerepük ugyanis csökken, miközben a közszolgáltató funkciójuk növekszik.

Sárközy Tamás szerint Magyarországon az átalakítás során túlzások is vannak, egy amerikai nagyvállalat irányítási modelljét ugyanis nem lehet ráerőltetni egy nem profitorientált, alapvetően a közérdeket szolgáló szervezetre. A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: a hiba nem a koncepcióban, hanem a végrehajtásban van.