Az október 12. és 26. közötti, ezerfős, telefonos adatfelvétel eredményeit a cég hétfőn ismertette.

A Gyurcsány-kormány munkájával a válaszadók 65 százaléka, míg az ellenzék tevékenységével 56 százaléka elégedetlen. A megkérdezettek 31 százaléka mindkét politikai oldal tevékenységét negatívan értékeli; ezt jelzi egyebek mellett az egyik pártra sem szavazók arányának emelkedése is.

A csökkenő szavazói aktivitás nagyjából egyformán érintette a két nagy parlamenti pártot; a Fideszre a megkérdezettek 29, míg az MSZP-re 15 százalékuk szavazna, "ha most vasárnap lennének a választások".

A legnagyobb ellenzéki pártnál ez az adat azt jelenti, hogy támogatottsága az elmúlt esztendőkben tapasztalt ingadozási sáv alsó határa felé mozdult el. Az MSZP esetében ez a csökkenés még erősebb: az eddig mért legalacsonyabb támogatási szintet mutatja.

Az MDF-re az összes megkérdezett 4 százaléka, míg az SZDSZ-re 2 százaléka voksolna. A többi párt támogatottsága nem éri el az egy százalékot sem.

A kutatási eredmények szerint a Fidesz-szavazók jóval nagyobb arányban (24 százalék) pártolnának át egy "képzeletbeli harmadik erőhöz", mint az MSZP-sek (5 százalék).

A megkérdezettek azt követően nyilatkoztak így, hogy meg kellett jelölniük, az ország jelenlegi gondjaira mit tartanak a legjobb megoldásnak: MSZP- vagy Fidesz-kormányt, ezeket a jelenlegi vezetők nélkül, vagy pedig egy ezektől független, új politikai erő hatalomra kerülését.

Orbán Viktort Gyurcsány Ferencnél többen tartják alkalmasnak miniszterelnöknek; előbbit a megkérdezettek 37, utóbbit 31 százalékuk nevezte meg. A megkérdezettek negyede szerint egyikük sem alkalmas kormányfőnek.

A válaszadók mindössze 5 százaléka gondolja úgy, hogy jól vagy kifejezetten jól mennek a dolgok az országban. A lakosság általános közérzetét mutató index a 100 pontos skálán továbbra is igen alacsony: mindössze 29 pont.

Az ország gazdasági helyzetét tíz megkérdezett közül hat úgy ítéli meg, hogy az elmúlt évben romlott.