A Népszabadság azt írja, hogy a néhány évvel ezelőtt nagy publicitást kapott hazai művérfejlesztés augusztus elején érkezett meghatározó stádiumához. Horváth István, a kutatást vezető biológus szerint elkezdődtek azok a kísérletek, amelyek során megállapítják: mennyi ideig kering a szervezetben a művér, illetve a lépben, a szervezet által raktározott vérben mennyi művér található. Az eddigi állatkísérletek biztatóak: hetek után sem látni annak jelét, hogy kiürülne a szervezetből a művér. Ez hatalmas eredmény: a más eljárással készülő, ugyancsak magas oxigénmegkötésre képes művérkészítmények ugyanis rendszerint nagyon hamar távoztak a szervezetből, ha nem, akkor viszont rövid időn belül vesetranszplantációhoz vezethetett az alkalmazásuk. Az új eljárással előállított művérnek nem voltak mellékhatásai. Egy francia konszern háromszázmillió dollár kutatási pénzt - több mint 55 milliárd forintot - kínált a magyar művérért. Az ígéretes találmány ennek ellenére az országban maradt.

A Magyar Nemzet szerint akár kétszeresére is drágulhat az ivóvíz a közeljövőben. A magyarországi vízhálózat ugyanis szinte mindenütt katasztrofális állapotban van, ezért felújításra szorul. Az államnak viszont nincs pénze erre, ráadásul a kormány a regionális vízművek eladását tervezi, s a privatizált cégek minden bizonnyal beépítik majd a fejlesztés összegét a lakossági díjba. A teljes felújításhoz ezermilliárd forint kellene. Ez az állam feladata lenne, ám a jelenleg érvényes Nemzeti Fejlesztési Tervből kiderül, hogy a kormány nem kezeli fő ügyként az igencsak amortizálódott csőhálózat rekonstrukcióját, pedig az unió a vízminőség javítását írja elő.

A Világgazdaság szerint nem érezhetik magukat biztonságban a magyarországi multik, különösen, ha komoly innovációs tevékenységet folytatnak. A tőzsdén jegyzett vállalatok ugyancsak óvakodhatnak a hírszerzőktől; ellenük nemcsak ipari titkok megszerzése végett, hanem spekulációs céllal is folyhat hírszerzési tevékenység. A hazai stratégiai cégek - például a Mol - különösen veszélyeztetettek lehetnek - véli egy szakértő. E téren a legnagyobb kockázatokkal az Egyesült Államok kényszerül szembenézni. A Szilícium-völgyben évente 20-30 százalékkal nő a kínai szakemberekkel összefüggő kémkedési ügyek száma. Az üzleti hírszerzésből eredő kár csak az USA-ban eléri az évi 60 milliárd dollárt.