Nemcsak a vagyontörvény módosításáért demonstrálnak, akik szeptember 8-án elmennek az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom tüntetésére, hanem azért is, hogy azok a folyamatok, amelyeket a vagyontörvény szentesít, megálljanak - mondta a szervezet elnökségi tagja az InfoRádió Aréna című műsorában.

"Végzetes következményekkel jár, ha a végrehajtó hatalom olyan önkényesen bánik a tulajdonunkkal, ahogyan az egészségbiztosítás privatizációja, a kormányzati negyed áthelyezése és kiárusítása, és egy sor más intézkedés most elénk vetíti" - közölte Lányi András.

Az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja úgy véli: egy olyan közhivatalt kell létrehozni, amely közvetlenül a parlamentnek tartozik felelősséggel, és nem a kormánynak, így az állam üzleti tulajdonát különválasztanák az elidegeníthetetlen nemzeti vagyontól.

Lányi András szerint nem jó, ha a miniszteri javaslatok alapján kinevezett tisztviselők részvénytársasági keretek között, tehát az üzleti gazdálkodás logikája szerint bánnak a nemzet vagyonával - ideértve az ingatlankincset és a természeti forrásokat is.

Az egyetemi oktató hozzáfűzte: ennek a vagyongyűjteménynek a részét képezi az is, ahogyan az ország lakói hozzáférnek a természeti forrásaikhoz.

Rövid és hosszú távú szempontok

Az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja elmondta: az erdőgazdaságok még most is profitorientált gazdálkodást folytatnak, holott világszerte - és az aszályos Magyarországon is - köztudott, hogy az erdők a természeti rendszerek fenntartása szempontjából fontosak, az országban mégis fakitermelést kell végezni, hogy kitermeljék a fenntartáshoz szükséges nyereséget.

Nem az a kérdés, hogy eladják-e vagy sem a nemzeti vagyontárgyakat, hanem az, hogy ezekkel a kormány - amely érdekelt az államháztartás pillanatnyi egyensúlyának fenntartásában -, vagy egy olyan testület rendelkezik, amely ennél hosszabb távú érdekeket is képviselhet - közölte Lányi András.