Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábban levélben javasolta Sólyom László köztársasági elnöknek, hogy 75. születésnapja alkalmából tüntesse ki Horn Gyulát, külügyminiszterként és miniszterelnökként az ország érdekében végzett tevékenységéért.
A kormányfő a Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztje polgári tagozata kitüntetés adományozására tett javaslatot.
"Miniszterelnök Úr az előterjesztést Horn Gyula számos érdemével indokolja, a nyolcvanas évek közepétől a jelenkorig terjedő időből. Ezeket nem áll szándékomban vitatni. A kitüntetési előterjesztés vizsgálatát azonban nem lehet csupán az előterjesztésben megnevezett indokokra korlátozni, hiszen az erre szorítkozás nem biztosítaná, hogy a kitüntetés adományozása valóban összhangban legyen az alkotmány értékrendjével" - írta Gyurcsány Ferencnek címzett levelében az államfő.
"Vagyis a köztársasági elnöknek nem egyes elszigetelt érdemeket kell minősítenie, hanem arról kell gondoskodnia, hogy a kitüntetés adományozása ne sértse az alkotmány értékrendjét" - közölte az államfő.
Sólyom László szerint ezért vizsgálni kell a kitüntetésre javasolt ember "érdemességét". Ennek során az államfő által alkalmazható mérce a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje.
Az alkotmány alapértékei azok a célkitűzések, amelyeket az 1956-os forradalom és szabadságharc célul tűzött ki. Az 1956-os forradalom tagadása a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének tagadása. A forradalmat eltipró Kádár-rendszer és a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje egymással össze nem egyeztethető - írta a köztársasági elnök.
"A forradalom ötvenedik évfordulóján tartott összes beszédemben figyelmeztettem arra, hogy nem lehet egyszerre Kádár örökösének és '56 örökösének lenni. Nem kaphatja meg Horn Gyula ugyanazt a kitüntetést, amelyet Király Béla megkapott" - szögezte le Sólyom László.
Az Alkotmánybíróság az alkotmány értékrendjével ellentétes tevékenységnek értékelte a karhatalmi alakulatban való szolgálatot 1956-1957-ben. Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzését végző bizottság 1997-ben megállapította, hogy Horn Gyula 1956-957-ben karhatalmi alakulatban teljesített szolgálatot - emlékeztetett az államfő.
"Horn Gyula a forradalom 50. évfordulója alkalmából azt nyilatkozta a Die Welt című napilapnak, hogy a felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot. A pufajkás osztagban ő a törvényes rendet védte.
Az 56-os forradalom ilyen minősítése ellen már tavaly decemberben, az 1956. december 8-i sortűz áldozataira emlékezve felemeltem szavam Salgótarjánban" - tette hozzá.
"Horn Gyula karhatalmista volta 1956-ban, és különösen akkori szerepének értékelése és vállalása a forradalom ötvenedik évfordulóján 1956 értékeiről való állásfoglalás is. Egykori tette és mai állásfoglalása olyan alapvető ellentétben állnak a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével, hogy Miniszterelnök Úr előterjesztését Horn Gyulának az indokolásban felhozott érdemeire tekintettel sem teljesíthetem" - közölte Sólyom László.
Horn: engem nem lehet megalázni
Horn Gyula - még Sólyom László döntésének nyilvánosságra hozása előtt - az MTI-nek adott nyilatkozatában közölte: nem kíván a kitüntetés ügyével foglalkozni.
Hozzátette: őt nem tudják megalázni, de nem is engedi, hogy bárki megalázza.
"Az ország tele van problémákkal, bajokkal, nem Horn Gyula kitüntetése a legfontosabb kérdés" - szögezte le.
Hozzátette, tarja azt, amit öt évvel ezelőtt hasonló helyzetben mondott.
Akkor úgy fogalmazott: elvárta volna, hogy ha nyilvánosságra hozzák a köztársasági elnök egyet nem értését, legalább ne a születésnapja körül tegyék.
Az Alkotmánybíróság döntéséről, miszerint a köztársasági elnök megtagadhatja az elé terjesztett kitüntetések adományozását, Horn Gyula azt mondta: a testület "hozhatott volna lényegesen jobb döntést is, de lelke rajta".
A döntés azzal járhat, hogy végtelenül hosszúvá teszi a procedúrát a kitüntetések átadása előtt, mert ha az egyik kitüntetésre javasolt ember tevékenységét mérlegelik, akkor miért nem mérlegelnék a másikét is - érvelt a szocialista politikus.
Horn Gyula arra kitérő választ adott, hogy a miniszterelnök szólt-e neki, mielőtt felterjesztette a kitüntetésre. Szerinte ez nem lényeges kérdés.
Szerinte az 1956-os események kapcsán történelemhamisítás folyik, mert az MSZP-t kivéve a pártok a saját ideológiájukat kapcsolják a történtekhez.
Az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett döntése szerint a köztársasági elnök megtagadhatja az eléterjesztett kitüntetések adományozását.
A magyar autósok észrevétlenül kaptak még egy adót