Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
311.78
bux:
134746.64
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti

Az ivóvizet is privatizálhatják

Annak ellenére, hogy a klímaváltozás felértékelte a nemzeti kincsnek számító ivóvizet, Magyarországon külföldi kézbe kerülhet és került a vízművek egy része.

Nem nyomoz tovább a váci, soproni és a budapesti József Nádor téri mélygarázsok ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda, olvasható a Népszabadságban. Az iroda szóvivője megerősítette a lap korábbi értesülését arról, hogy megszűnt a hűtlen kezelés miatti nyomozás. Néhány héttel ezelőtt több vidéki városban és a fővárosban is ismeretlen tettes ellen indítottak eljárást. A feljelentők azzal érveltek, hogy az önkormányzatok jogtalanul bízzák külső befektetőkre a többmilliárdos beruházásokat.

A Magyar Nemzet arról ír, hogy már az ivóvíz-szolgáltatást is privatizálhatják. A lap szerint annak ellenére, hogy a klímaváltozás felértékelte a nemzeti kincsnek számító ivóvizet, Magyarországon a külföldi tőke kezébe kerülhet és került a vízművek egy része. Az új vagyontörvény lehetővé tenné az állami tulajdonú szolgáltató cégek privatizációját. A tervezetben öt vízközmű értékesítése szerepel. A lap szerint jelentős problémákat vállaltak magukra azok az önkormányzatok, akik a közelmúltban privatizálták a vízellátót.

Az index.hu írásában azt a kérdést tesz fel, hogy kinek kell 600 millió forint értékű ház. A fővároson belül, illetve az azt övező agglomerációban is jócskán van igény családi ház vásárlására az ingatlanpiacon, az egyik fő probléma az, hogy a kereslet nem feltétlenül találkozik a kínálattal. Míg a vásárlók nagyobb része olyan ingatlanokat keres, amely lehetőleg előnyös elhelyezkedésű telken, esetleg panorámával rendelkeznek, és csak nagyon minimálisan felújítandó, a kínálati oldal meglehetősen heterogén: hat és hatszázmillió forint között változatos kivitelű, elhelyezkedésű és minőségi házak szerepelnek a kínálatban.

Rohamosan nő Magyarországon a szlovák rendszámmal futó autók száma, derül ki a Világgazdaság összeállításából. A lap információi szerint már húsz olyan cég működik, amely a gépkocsik szlovákiai forgalomba helyezésének teljes ügyintézését vállalja. Az elmúlt egy-két évben már hét-tízezerre nőtt a szlovák rendszámú magyar autók száma. A növekedés azzal magyarázható, hogy a szlovák adók alacsonyabbak és a céges autóknál több kedvezmény is igénybe vehető. A lap szerint a rohamos növekedés már elérte a hatóságok tűréshatárát.

A Napi Gazdaság arról ír, hogy a ciklus végére összeállhat a nyugdíjrendszer hosszú távú stabilizálását célzó javaslatcsomag. A lap szerint erre szükség is lesz, mert az egyéves kormányzati értékelés szerint, ha nem lesz változás, akkor a nyugdíjra fordított közkiadások 2050-re meghaladnák az ország jövedelmének 17 százalékát. Az elképzelés szerint a nyugdíjszámítás, a finanszírozás bizonyos paraméterein változtatnának, például átalakítanák az évenkénti nyugdíjemelés módját.

A portfolio.hu interjút közöl Toby Mansel-Pleydell-el. A cikkből kiderül, hogy továbbra is igen kedvezően alakul az M&A piac hazánkban és a kelet-európai régióban. A Concorde Vállalati Pénzügyek ügyvezető igazgatója a portfolio.hu-nak azt mondta, az árazási szintek - a nemzetközi tendenciákkal összhangban - egyre magasabbra emelkedtek, amely az értékesítések fő motivációját jelenti.

Hanganyag: Litauszky Balázs

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Közzétette idei harmadik kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. A bejelentés értelmében nem változott a betéti ráta, maradt továbbra is 2 százalék. Bár a döntés maga nem okozott meglepetést, a bejelentést követő sajtótájékoztatón a befektetők kiemelt figyelemmel követik majd, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök az energiaválság gazdasági hatásait és a ma megjelent makroadatokat. Mivel az energiasokk növekedési és inflációs számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek majd, a mai sajtótájékoztató tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×