Kovács Attila, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára az SZDZS korábban már ismertetett vegyes egészségbiztosítási modelljét mutatta be. Mint mondta, ez a rendszer azért jó, mert a biztosítók versenye kikényszeríti a szolgáltató kórházak versenyét is, és ez minőségi javulást hoz az ellátásban.

Szerinte a vegyes modell ráadásul igazságosabb. Megszűnhet a hálapénz, mindenki azonos színvonalú ellátáshoz juthat, megszűnik a politikai befolyás, ugyanakkor többletforrás kerül a rendszerbe.

Országos vagy regionális?

Kovács Attila hangsúlyozta, hogy a felvázolt rendszer valódi szolidaritást hoz. Úgy vélte, hogy a kereslet és a kínálat összehangolását a piaci szereplők végezhetik a legjobban. Hozzátette: a korlátozott verseny is jobb a semminél.

A koalíciós partnerrel való egyeztetősről szólva elmondta: már tárgyaltak az alapkérdések döntő részéről, ebben meg is egyeztek. Például a szolidaritásról, a nemzeti kockázatközösség fenntartásáról, a szolgáltatók versenyéről.

A vita abban van, hogy a biztosítók hol kapjanak szerepet: országosan vagy regionálisan, és kérdéses az is, hogy mely ellátási formákban legyenek jelen.

Az államtitkár elmondta: jövőn héten lesz egy politikai és egy szakmai egyeztetés is, és június 25-ig meghozzák a döntést, hogy ősszel a parlament szavazhasson a nyáron kidolgozandó javaslatról.

Nem kell fetisizálni a magánbiztosítókat

Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság alelnöke azokat a szempontokat sorolta fel, amelyek biztosan meg kell hogy határozzák az új egészségbiztosítási rendszert. Ilyen például a fenntarthatóság és a hatékonyság, valamint a minőség együtt a betegelégedettséggel.

Az államreformért felelős kormánybiztos azt emelte ki, hogy az egészségügyben tiszta viszonyokat kell teremteni és olyan rendszer kell, amely elsősorban ezt segíti elő. Mint mondta, ma az a baj, hogy az ellátórendszerben nincsenek minőségi garanciái.

Szerinte az egészségügy helyzetét azonban nem csak a magántőke oldja meg. Az üzleti biztosítók fetisizálása szerinte nem lehetséges.

Bogsch Erik, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke az eddigi átalakítások következményeit elemezve közölte: a változtatások 25 milliárd forintos kiesést hozott a gyártóknak, kevesebb pénz jut tehát fejlesztésre és beruházásra. Foglalkoztatási problémákat is felvetett a reform, illetve a gyártók ellehetetlenülését.