Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Mérgezett zöldborsót loptak Tiszavasváriban

Erős méreggel permetezett zöldborsót loptak egy tiszavasvári ültetvényből; a rendőrség kéri, hogy senki ne vásároljon tisztázatlan eredetű zöldségfélét, s aki mégis megtette, semmiképpen se fogyassza el.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főkapitányság sajtószóvivője közölte: a tiszavasvári kapitányságra napközben állítottak elő egy embert, aki mintegy 120 kilogramm frissen szedett zöldborsóval Nyíregyházára tartott.

Fülöp Gergely elmondta: az eljárás során kiderült, hogy a borsót Tiszavasvári határában található ültetvényből lopták, amit egy Rapid C nevű erős méreggel permeteztek.

Az eddigi adatok szerint a "Méreggel permetezve" megjelölésű területről korábban is loptak zöldborsót, akár több száz kilós mennyiséget, amit Tiszavasváriban és Nyíregyházán adtak el.

A mérgezett borsót illegálisan felvásárlók továbbértékesíthették, így egyelőre nem tudni pontosan, hogy hová került.

A rovarkártevők ellen alkalmazott permetszer egészségügyi várakozási ideje még nem járt le, ezért a borsó fogyasztása rosszullétet, megbetegedést okozhat - tette hozzá Fülöp Gergely.

Címlapról ajánljuk

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×