Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

A BKV is lép a kartellező cégek ellen

A BKV is benyújtja kárigényét a kartellezésért megbírságolt útépítő cégeknek, ám lehet, hogy későn - tudta meg az InfoRádió. A lépésről a DBR Metró projektirányító bizottsága döntött a napokban, amelynek vezetője Antal Attila, a BKV vezérigazgatója.

Az InfoRádió értesülése szerint a BKV is jogi lépéseket tesz a korábban kartellezésért megbírságolt útépítő cégek ellen.

A közlekedési céghez tartozó DBR Metró projektirányító bizottság a napokban úgy döntött, hogy megbízza azt az ügyvédi irodát, amely a fővárosi önkormányzatnak is intézi a kartell-ügyekben a kárigény bejelentését, hogy jelezze a BKV kárigényét is a Strabag Rt-nek, az EGÚT Rt-nek és a Ring Kkt-nak.

A Versenyhivatal a 2002-ben felújított Bartók Béla út kapcsán talált kartellezésre utaló jeleket a fenti cégekkel kapcsolatban. Az intézmény ezért a Strabag Rt-re, az EGÚT Rt-re és a RING Kkt-ra összesen 245 millió forintos bírságot szabott ki.

A hivatal idén március elején jelezte a BKV-nak, hogy indítson pert a három cég ellen, mert hamarosan kicsúszik az erre szabott határidőből.

Egyes jogi vélemények szerint a BKV május végére már kicsúszhatott a határidőből, a szerződést ugyanis már több mint öt éve kötötték meg a munkákra.

Az InfoRádió úgy tudja, hogy a BKV csak akkor indít belső vizsgálatot az ügyben, ha kiderül, hogy valóban nem tudja érvényesíteni a követelését.

A Versenyhivatal márciusban a fővárosi önkormányzatot is figyelmeztette a perindítási lehetőségre. Az intézmény korábban a 2001-es és a 2002-es budapesti útfelújítások kapcsán kartellezés miatt nyolc további útépítő céget bírságolt meg.

Az InfoRádió értesülése szerint a fővárosi önkormányzat eddig a Hídépítő Rt-nél jelezte kárigényét, de a többi cég is hamarosan sorra kerül.

Az önkormányzat azért nem indít egyelőre kártérítési pert, mert az útépítő cégek bíróságon támadták meg a Versenyhivatal döntését, és bár első fokon vesztettek, még nincs jogerős ítélet az ügyben.

A főváros szakértői szerint elég, ha jelzik az önkormányzat kárigényét, ezzel ugyanis elhárítják azt a veszélyt, hogy lejár a kártérítés követelésére szabott öt éves idő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×