Infostart.hu
eur:
365.34
usd:
315.21
bux:
150666.43
2026. augusztus 31. hétfő Bella, Erika

Hamisított méz a polcokon?

Vizsgálatot rendelt el földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, miután a méhészek megbízottjai Budapesten arról tájékoztatták, hogy egy független laboratóriumi vizsgálat eredményeként a magyar boltokban forgalmazott méz 70 százaléka hamisított.

Az agrártárca irányítója a találkozót követően elmondta: a méhészek egy független laboratóriumi vizsgálatra hivatkozva állították, hogy a Magyarországon forgalmazott méz jelentős hányada szerintük hamisított, azaz répacukrot vagy más összetevőjű "sűrítményt", adalékanyagot tartalmaz.

Gráf József utalt arra, hogy az ügyben mindaddig nem kíván állást foglalni, míg az általa elrendelt vizsgálat eredményét nem ismeri.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a Stop.hu internetes portálnak elmondta, hogy a független brémai Applica laboratóriummal, közjegyző által hitelesített szűrővizsgálatot végeztetett kilenc nagy élelmiszer-áruház termékeiről.

A vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy az országban kapható mézkészítmények hetven százalékban hamisított: adalékanyaggal és cukor hozzáadásával készült - közölte.

Bross szerint a hamis mézért elsősorban a palackozók a felelősek, mert a méz homogenizálási folyamatánál a mennyiség növelésének érdekében hígítják fel a mézeket.

Címlapról ajánljuk
Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Európa függetlenebb lett az orosz gáztól, ám érzékenyebb a világpiacokra

Az orosz gáz visszaszorítása megváltoztatta az európai gázárak dinamikáját is. 2011-2021 között az európai havi gázárváltozások ingadozásának 75 százalékát, 2022 után már 94 százalékát magyarázta a globális gázár-index megváltozása. A számot óvatosan kell értelmezni, mert a használt globális index maga is tartalmaz európai árat. A tendencia mégis fontos kérdést vet fel: lehet-e egyszerre diverzifikáltabb az ellátás és globalizáltabb a kockázat?
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Le lehet-e szállni az euróbevezetési vonatról?

Le lehet-e szállni az euróbevezetési vonatról?

A Tisza-kormány megalakulásával nagyot javult a magyar állam finanszírozási környezete. Az azóta eltelt négy hónap eredményei vegyesek: az uniós forrásokról megszületett a megállapodás, és mintegy 5000 milliárd forint külföldi tőke áramlott a magyar állampapírpiacra. Ám eközben a költségvetési fegyelem terén egyelőre jóval több az ígéret, mint a bizonyíték. A jövő költségvetési tervekre tett eddigi utalás, illetve a választási ígéretek fenntartása megkérdőjelezi az euróbevezetéshez szükséges feszes gazdaságpolitika megvalósíthatóságát. A hazai és nemzetközi tényezők változása miatt azonban Magyarország nem engedheti meg magának a 2000-es évek elején látott sodródást. Ha az őszi költségvetési tervek nem mutatnak erős elkötelezettséget az érdemi és hiteles hiánycsökkentés mellett, a befektetői bizalom gyorsan meginoghat. És ez nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy euróbevezetés a 2040-es évekig tolódhat ki, hanem egy szétcsúszással fenyegető pálya esélyét is nagyban növeli.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×