Infostart.hu
eur:
367.72
usd:
317.06
bux:
0
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda

"Márciusban Újra Kezdjük" - nem volt reális

Ötven évvel ezelőtt Magyarországon akadtak még, akik a forradalom újrakezdésében reménykedtek, ám 1957 márciusára az emberek többsége már belenyugodott a szovjet uralomba, és a legtöbben látták, hogy nincs lehetőség az ellenállásra - mondta el Kahler Frigyes történész a XX. Század Intézet tudományos konferenciáján.

Kahler Frigyes történész szerint a "Márciusban Újra Kezdjük" jelszó mögé felsorakozó tiltakozóknak semmilyen fegyveres erejük nem volt, és ezt Kádár Jánosék is jól tudták, azonban a mozgalom jó lehetőséget adott a megtorlás és az évekig tartó terror indoklására.

Az 1956-os forradalom leverése után a jogon kívüli megtorlás teljes erővel működött, és Kádár János a terror legdrasztikusabb formáival próbálta megszüntetni a kettős hatalmat - mondta el az InfoRádióban Kahler Frigyes.

A forradalom újrakezdésére nem volt reális lehetőség - emelte ki a történész, aki leszögezte: ahogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után, 1956 után is volt egy maréknyi elszánt és elkeseredett ember, aki azt gondolta, hogy újra lehet kezdeni.

Kahler kifejtette: legendák keringtek arról, hogy mekkora haderő állomásozik a Bakonyban, mások szerint Debrecen környékén vagy a fővárosban voltak csapatok, de ez nem volt valós.

Kádárék tudták, hogy nem voltak olyan erők, amelyek komoly hadműveletek indíthattak volna, ezért erődemonstrációt alkalmaztak - mondta a történész.

Kahler tudatta: március 15-én hatezer embert tartóztattak le, és akik komolyabban gondoltak valamilyen újrakezdésre, pár hónapon belül bitófára kerültek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Meg kell találni a mesterséges intelligencia helyét az oktatásban, vagyis azt, hogyan szolgálhatja eszközként a tanulást – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője, aki szerint az a diák, aki úgy használja az AI-t, hogy segítse a megértést, nagyon jól jár, de aki csak megoldatja vele maga helyett a feladatokat, az „álvalóságba” kerül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Az idő új dimenzióját hozza el a mesterséges intelligencia, és ez egy hatalmas kihívás elé állít minket

Az idő új dimenzióját hozza el a mesterséges intelligencia, és ez egy hatalmas kihívás elé állít minket

Az idő mérésének fejlődése és a technológia gyorsulása alapjaiban változtatta meg a döntéshozatal ritmusát – a pénzügyi szektorban ez különösen jól megfigyelhető. A mesterséges intelligencia valós idejű jelzéseket képes előállítani, ám az átgondolatlan bevezetés komoly kockázatokat rejt, ha a szervezetek döntési struktúrái nem igazodnak az új sebességhez. A siker kulcsa nem az, hogy minden folyamatot felgyorsítsunk, hanem hogy tudatosan döntsük el: mikor érdemes az AI tempójához igazodni, és mikor kell megőrizni a lassabb, emberi döntési ritmust. A mesterséges intelligencia következő korszakát így nem feltétlenül a technológia fejlődése, hanem az ember tudatos megjelenése fogja meghatározni a folyamatokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×