A Magyar Nemzetben az áll, hogy kiküldetések költségeinek egy részét az Európai Unió ugyan kifizette, de az úti célok között olyan furcsa programok is szerepeltek, mint egy tavaszi egyhetes látogatás Mexikóban több mint kétmillió forintért a víz világfórumára, vagy egy karibi szigeten eltöltött hét a nemzetközi bálnavadászati bizottság ülésének alkalmából, amelyeket a magyar adófizetőknek kellett finanszírozniuk.

A Népszabadság arról ír, hogy júliustól az uniós polgárokat alapvetően bűncselekmény elkövetése miatt, és akkor is csak bírósági határozattal utasíthatják ki az országból. Attól kezdődően a magyarországi tartózkodás szabályainak megszegése - a kilencven nap túllépése -, illetve más szabálysértés elkövetése, például feketemunka esetén sem alkalmazható ilyen szankció. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló, az eredetihez képest féléves csúszással július 1-jén hatályba lépő törvény szerint az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség három országa - Izland, Liechtenstein és Norvégia - lakóit a határokon is csak kivételes esetekben lehet feltartóztatni. A visszafordítás oka lehet az érvényes személyi igazolvány vagy útlevél hiánya, illetve a korábban hozott jogerős kitiltó határozat. A határőr azt sem firtathatja, hogy az uniós utazónak van-e pénze és szállása, vagy hová megy és meddig marad.

Az Index.hu-n olvasható, hogy több bankkal szemben is eljárást indít a GVH, mert a hitelkártyás hirdetésekben megtévesztik a fogyasztókat. A legtöbbször úgy hirdetik a termékcsoportot, hogy "akár 45 napig jár" a kamatmentes hitel, pedig ennek számos feltétele van.

A Világgazdaság számol be arról, hogy az utóbbi években számottevően csökkent és ma már kritikus szinten van a vállalkozásalapítási kedv Magyarországon - derül ki egy több tucat egyetem együttműködésében készült nemzetközi felmérésből. Biztató ugyanakkor, hogy a kényszervállalkozások aránya csökkenő trendet mutat: a magyar kezdő vállalkozók több mint háromnegyede most már a kecsegtető lehetőségek miatt választja az önállósulást.

A Napi Gazdaság írja, hogy legtöbbször csak túlélésre elég az élsportolók keresete, szociális biztonságot nem nyújt. A legtöbb magyar élsportoló egyetlen keresete a Gerevich-ösztöndíj. Ha a sportoló megsérül tb-re nem jogosult, pusztán az ösztöndíj révén, és a nyugdíjba beszámítható munkaideje sem nő.