A gazdasági és közlekedési tárca vezetőjének, Kóka Jánosnak a felügyelete alatt összeállított közlekedésfejlesztési operatív program jelenlegi formájában 2013-ig szinte megvalósíthatatlannak látszik. A tervbe vett fejlesztések sorában ugyanis nemcsak a gazdaságilag indokolható, hanem számos, kizárólag politikai érdekekkel magyarázható beruházás is helyet kapott.

A külső nyomásra felduzzasztott program finanszírozásához több pénzre lenne szükség, mint amit a költségvetés, a magánbefektetők és az uniós pénzalapok a következő hét évben összeadhatnak.

A Magyar Nemzet cikkéből kiderül: a kormány nem tett új bérajánlatot az országos közszolgálati sztrájkbizottsággal folytatott tárgyaláson. Ha a kabinet január 31-ig nem mozdul el érdemben tízszázalékos reálbércsökkenést jelentő javaslatától, február 21-ére országos sztrájkot hirdetnek a szakszervezetek.

A sztrájkbizottság elutasította a kormány felvetését, miszerint egyes ágazatokban, intézményekben saját hatáskörben döntsenek az esetlegesen magasabb béremelésről. A szakszervezetek hangsúlyozták, az önkormányzatoknak is szűkösek a forrásaik, és az eddigi gyakorlattól eltérően jövőre már nem forgatják vissza a rendszerbe a már elbocsátott, illetve elbocsátandó több ezer közalkalmazott bérét.

A tárgyalások forgatókönyve a következőképpen alakul: az egyeztetések január 31-ig tartanak, ha ekkorra a kabinet nem mozdul el érdemben, a sztrájkbizottság február 1-jén közzéteszi sztrájkfelhívását, február 21-én pedig országos közszolgálati sztrájkra kerül sor. A következő egyeztetés december 20-án lesz.

A Világgazdaság összeállítása szerint egyre jobban eladósodnak az európai és észak-amerikai városok - különösen a fővárosok - önkormányzatai.

Berlin számára nemrég óriási pofont jelentett, amikor a német alkotmánybíróság úgy döntött: a városnak szövetségi támogatás nélkül kell megbirkóznia 60 milliárd euróra duzzadt adósságtömegével. Párizs nemrég kénytelen volt - a korábban önként vállalt és tíz éven át be is tartott moratóriumot felfüggesztve - visszatérni a tőkepiacra.

A francia főváros több milliárd euró értékben bocsátott ki kötvényeket a szükséges fejlesztések finanszírozására. Az ezredforduló óta az Egyesült Államokban is meredeken emelkedik az önkormányzatok adósságállománya.

Budapest pénzügyi helyzetének, adósságállományának a kérdése az október elsejei választás előtt kapott nagy nyilvánosságot, amikor Atkári János volt képviselő, illetve főpolgármester-helyettes azt nyilatkozta, csőd közeli helyzetbe jutott a főváros. Szerinte kimerültek a tartalékok: míg az 1990-es évek végén 120 milliárd forintos értékpapír-állománnyal rendelkezett Budapest, ez mára gyakorlatilag nullára csökkent, pedig évi 30-40 milliárdot minden évben félre kellene tenni. A város hétéves fejlesztési tervében már 2004 végén 170 milliárd forintos lyuk tátongott, mostanra 350-400 milliárd hiányzik.

A Napi Gazdaság arról ír, hogy az adóhatóság nem foglalkozik a színlelt szerződésekkel. Célzott, fokozott ellenőrzést ígértek korábban. Az év végi tapasztalatok szerint nyoma sincs ennek. Az adóhatóság nem tudott választ adni arra, hogy hány színlelt szerződést találtak a moratórium lejárta óta.

A pénzcentrum.hu a bankkártyapiacot veszi górcső alá. A legtöbb bank a hitelkártya szegmensben számít igazán dinamikus növekedésre, azon belül is a vállalati hitelkártyák terén.