Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Az Európai Unió megváltoztatná a magyar helyesírást?

Az Európai Központi Bank szerint Magyarország és Lettország nem írja helyesen ez európai közös valuta nevét. Szerintük ugyanis a helyes változat az euro. A magyar helyesírási és kiejtési szabályok szerint azonban eurónak kell írni. Épp ezért döntött ezen írásmód mellett a Magyar Tudományos Akadémia magyar nyelvi bizottsága.

Az unió kilenc új tagországának nemcsak szigorú gazdasági feltételeknek kell eleget tenni ahhoz, hogy csatlakozzanak idővel az európai pénzügyi rendszerhez, helyesen is kell írniuk a közös európai pénz nevét - állapította meg az EKB "euro-érettségről" közzétett értekezésében.

Lettországban az eurót eiro-nak írják. A központi bank szerint a két írásmód elfogadhatatlan, a szervezet szerint ugyanis törvény írja elő a valuta egységes írásmódját. Jelentésük szerint mindez a két ország valutaunióba való belépését is hátráltathatja.

Az EU nem szólhat bele

Balázs Géza nyelvészprofesszor szerint az Európai Unió nem szólhat bele a magyar helyesírási szabályokba. Az egyetemi tanár emlékeztetett arra, hogy a görögök például egészen más betűket használnak, és a lettek mellett a litvánok is máshogy írják az eurót.

Hozzátette: az Európai Unió maga rögzítette, hogy tiszteletben tarja tagállamainak nemzeti nyelvét. Az akadémia magyar nyelvi bizottsága épp ezért már jóval az ország csatlakozása előtt úgy döntött, hogy az írásmódot a magyar nyelv kiejtési szabályaihoz igazítja.

Lehet kompromisszum

Hangsúlyozta: az unió nem írhatja felül az ország helyesírási szabályait. Természetesen ki lehet alakítani egy kompromisszumot ebben a kérdésben, például ha Magyarországon bevezetik az eurót, arra hosszú és rövid o-val is felírhatják a bankjegy nevét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×