Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Az áfatörvény átment az alkotmányossági rostán

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a közoktatási és a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló jogszabály egy-egy rendelkezését, összességében azonban nem találta alkotmányellenesnek a jogszabályokat.

Az Ab a közoktatási törvényt módosító jogszabályt vizsgálva megállapította: nem alkotmányellenesek azok a rendelkezések, amelyek lehetőséget adnak a munkáltatónak, hogy a rendes munkaidőn belül, munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül kötelezze a pedagógusokat arra, hogy a kötelező óraszámuknál többet tanítsanak.

Ugyanakkor formai okból megsemmisítette a törvény mellékletének egyik rendelkezését. A számítási módszert leíró rendelkezés 2006. szeptember 1-jén lépett hatályba, miközben a szabályozás egésze majd csak 2007. szeptember 1-jén. Ezért azt a kihirdetésre visszaható hatállyal megsemmisítették.

Bihari Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt az előírást az Ab nem alkotmányellenes tartalma, hanem a hatálybaléptetés jogbiztonságot sértő volta miatt semmisítette meg.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének beadványát így az Ab elutasította.

Az alkotmánybírák második határozatukban - egy rendelkezés kivételével - alkotmányosnak találták a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló jogszabályokat módosító törvényt.

Az Ab a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény egyik rendelkezését találta alkotmányellenesnek.

A szabályozás alapján minden további körülmény vizsgálata nélkül felmenthető lett volna az, aki szolgálati nyugellátásra jogosultságot szerzett.

A határozat indokolása szerint a rendelkezés azért diszkriminatív, mert lehetőséget teremt a nyugdíjba kényszerítésre.

Az alkotmánysértő szabályt az Ab megsemmisítette, így az nem lép hatályba 2007. január 1-jén.

A testület harmadik határozatában elutasította azt az indítványt, amely az áfatörvénynek azokat a rendelkezéseit támadta, amelyek hatályon kívül helyezték a 15 százalékos áfakulcsot és a kedvezményes termékek listáját.

Az Ab három hónapja döntött úgy, hogy soron kívül tárgyalja a nyáron elfogadott pénzügyi tárgyú jogszabályok kapcsán benyújtott indítványokat - emlékeztetett Bihari Mihály.

Hozzátette: az úgynevezett Gyurcsány-csomagot, amely összesen öt törvényt és törvénymódosítást, valamint egy kormányrendeletet ölel fel, csaknem ötven indítványban támadták meg az elmúlt hónapokban.

A testület eddig hét határozatot hozott. Az Ab korábban alkotmányellenesnek minősítette a házipénztáradóról szóló törvényt, valamint a 2006. évi központi költségvetés céltartalékának felhasználását szabályozó kormányrendelet egyik rendelkezését, ugyanakkor alkotmányosnak találta a hitelintézeteket terhelő járadék, továbbá a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó személyi jövedelemadózás szabályait.

Bihari Mihály hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság az ügyek kiemelt társadalmi súlyára tekintettel úgy szervezte meg a munkáját, hogy minél előbb határozatokat tudjon hozni.

Az indítványokat hat alkotmánybíró kapta meg, akik jelenleg is több mint két tucat határozattervezeten dolgoznak. Az elnök kiemelte: az indítványozók gyakorlatilag a Gyurcsány-csomag valamennyi elemét megtámadták.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×