Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Budapest nem lesz a törpe toronyházak városa

Budapest nem lesz a törpe toronyházak városa, a befektetők várhatóan inkább kivárnak, minthogy kompromisszumot kössenek a tervezett budapesti felhőkarcolók magasságáról - mondta az InfoRádiónak Bojár Iván András építészkritikus.

Beleznay Éva, Budapest ideiglenesen kinevezett főépítésze az InfoRádiónak korábban kijelentette: nem tervezi a jelenlegi 65 méteres magassági határ megemelését.

Bojár Iván András szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy Beleznay Éva döntésében szerepet játszik az a tény, hogy egyelőre csak jövő év márciusáig szól megbízatása, és ideiglenes főépítészként nem akar új utakat nyitni a város látképét karakteresen meghatározó kérdésekben.

Március 1. után valószínűleg új helyzetről beszélhetünk - vélekedett az építészkritikus, utalva arra, hogy várhatóan addigra lesz eredménye a fővárosi főépítészi posztra kiírt pályázatnak.

A toronyházak tervezői, beruházói így egyelőre vélhetően kivárnak - tette hozzá Bojár Iván András, annak kapcsán, hogy van olyan magasház-projekt, amely már az építés előtti szakaszhoz ért.

Budapestre úgy is lehet gondolni, mint a magyar gazdaság egyik húzó termékére. A főváros egy olyan hely, amelynek az üzleti élettel való harmonikus, konstruktív, kreatív viszonya kiemelten fontos az egész ország számára - hangsúlyozta az építészkritikus.

Az összes ilyen részletkérdésben, mint például a magasház-vita, konszenzust kell elérni az összes szereplő - a beruházók, a főváros és Budapest lakossága - között - mutatott rá Bojár Iván András.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×