Romsics Ignác szerint az 1956 és 1989 között eltelt 33 év alatt nemcsak a magyar társadalom alakult át, megváltozott a világpolitika is. "Ha 1989 társadalmi okait vizsgáljuk, akkor azt ugyanúgy a saját környezetében kell értelmezni, mint 1956-ot" - jelentette ki a történész.

Külpolitika...

Külpolitikailag 1989-ben is még a Szovjetunió és az Egyesült Államok a két főszereplő. "A helyzet ugyanakkor gyökeresen megváltozott, hiszen míg 1956-ban a Szovjetunió egy emelkedő, expanzív hatalom volt, addig 1989-ben már egy évek óta hanyatló, fogatlan oroszlán. Nem kellett amerikai csapatoknak érkezni a térségbe ahhoz, hogy a szovjet csapatok kivonuljanak" - emlékeztetett Romsics Ignác.

...és belpolitika

A rendszerváltáshoz ugyanakkor természetesen belpolitikai változások is hozzájárultak. Romsics Ignác szerint a kádárizmus emelkedő fázisa (60-as, 70-es évek) után az 1970-es évek végétől egy ismétlődő, permanens válsághelyzet alakult ki Magyarországon, amely csökkenő nemzeti jövedelmet és reálbércsökkenést, valamint a szociális problémák megjelenését jelenti, ami feszültséghez vezetett.

"Legkésőbb a nyolcvanas évek közepétől egyre szélesedik azon értelmiségiek tábora, akik vissza szeretnének térni az 1956-ban megfogalmazott követelésekhez" - mondta az egyetemi tanár.

Egyezések 1956 és 1989 között

Romsics Ignác szerint van egyezés a diákok 1956-os 16 pontja és az 1989. március 15-én, a televízió épülete előtt felolvasott 12 pont között. Ezek közül az egyik a nemzeti szuverenitás helyreállítása. "1956 fő követelései közül kettő nem valósult meg a kádárizmus alatt: nem állt helyre az ország szuverenitása és a politikai demokrácia" - emlékeztetett a történész.

Nincsenek idolok

Romsics Ignác úgy vélte: jelenleg nincs az '56-os eseményeknek olyan alakja, aki a magyar társadalom egésze számára jelképezné a forradalom eszméit.

A legkézenfekvőbb Nagy Imre lenne - vélte a történész, aki szerint az elmúlt időszakban napvilágra kerültek olyan tények, melyek egyesek számára megkérdőjelezhetik a szerepét. "Ugyanakkor nem kérdés számomra, hogy a mártírsors vállalásával bekerült egy virtuális panteonba" - jelentette ki.

A forradalom egyik katonai parancsnoka, Maléter Pál személye is megosztó, hiszen a Corvin köziek hozzá is kritikusan viszonyultak - mondta Romsics Ignác, aki emlékeztetett arra, hogy a Corvin köziek egyik vezetője, Pongrátz Gergely például azt mondta, hogy ha úgy adódott volna, lelőtte volna Malétert, mert a Nagy Imre-kormány katonatisztjeként, amíg a kabinet ellenforradalomnak minősítette az eseményeket, ő a felkelők ellen harcolt. Ugyanakkor ő is vállalta a halált és nagyon bátran viselkedett a Nagy Imre-perben, de vele kapcsolatban is vannak fenntartások - mondta Romsics Ignác.

Amíg a résztvevők élnek...

"A történelemben nincsenek abszolút hibátlan idolok, Széchenyi és Kossuth sem volt az, de Bethlen Gábor sem, akit a török tett meg erdélyi fejedelemmé és aki magyarok által védett várat foglalt el" - vélekedett az egyetemi tanár.

Romsics Ignác szerint Nagy Imre és Maléter Pál esetében is vannak olyan momentumok, melyek árnyalják a képet és ez addig így is lesz, amíg a résztvevők élnek.