A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy a nyilvánosságra került beszéd "tartalmi szempontból nem jelent újdonságot".

"A választási kampány és az utána meghozott kormányzati intézkedések közötti ellentmondásról már augusztus elején kijelentettem: az alapkérdés az, hogy milyen eszközök engedhetők meg a politikai célok eléréséhez" - jelentette ki Sólyom László.

Hozzátette: ha polgárjogot nyer, hogy a jó cél bármilyen módszert szentesít - így például a választási ígéretek semmire sem köteleznek -, akkor a demokrácia hitelvesztése fenyeget.

Az államfő elmondta, hogy az alkotmány ebben a helyzetben nem ad számára lehetőséget a közjogi beavatkozásra, mivel a miniszterelnök és a kormány nem a köztársasági elnöknek felelős, hanem az Országgyűlésnek.

Sólyom László hangsúlyozta: a demokrácia morális alapjainak kérdése minden eddiginél élesebben jelenik meg most a közbeszédben.

"A demokrácia és az alkotmányos jogállam működése nem korlátozódhat a jogszabályok betartására. Alapvető erkölcsi normák betartása is szükséges" - hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Hozzátette, hogy ezen alapul a politikába, és végső soron a demokráciába vetett bizalom.

A hír morális válságot okozott Magyarországon. A miniszterelnök reakciói ezt a válságot fokozták, mert személyes felelősségét összemosta az utóbbi tizenhat év politikájának értékelésével - mondta az államfő.

"Semmilyen cél nem igazolhatja, hogy bárki a demokráciába vetett bizalmat kockáztassa, még kevésbé, hogy ezt tudatosan, sőt büszkén tegye. Ennek nyilvános elismerését várom a kormányfőtől" - mondta Sólyom László.

Gyurcsány egyetért Sólyommal

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, útban az oroszországi Szocsiból Budapestre, közölte: egyetért Sólyom László államfővel abban, hogy a demokráciába vetett bizalmat nem szabad kockáztatni.

Emlékeztetett: a köztársasági elnök nem tett eleget az ellenzéki pártok azon igényének, hogy lemondásra szólítsa fel őt. Részletek itt!