Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Mégis aláírják a metrószállítási szerződést

Az InfoRádió úgy tudja, hogy a főváros előkészítette a metróvonat-szerződés szerdai aláírását, annak ellenére, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság nem fejezte be a vizsgálatot a beszerzési tender ügyében.

A BKV-t az sem tántorítja el a szerződéskötéstől, hogy a döntőbizottság most büntette meg 3 millió forintra egy másik, a 4-es metróval kapcsolatos pályázat miatt.

A szerződés keretében a BKV 37 metróvonat legyártását rendeli meg a francia Alstom és a magyar Ganz-Transelektro konzorciumától. A döntést a második helyezett orosz Metrovagonmas támadta meg a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt.

A BKV vezérigazgató-helyettese az InfoRádióban elmondta, hogy a döntőbizottság az elmúlt napokban nem hozott olyan határozatot, amellyel a szerződéskötést megtiltotta volna, a pályázatban vállalt tíznapos várokozási idő pedig szerdán lejár.

Donáth Zoltán elismerte ugyanakkor: az elvi lehetőség megvan arra, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság végül más álláspontra jut, mint a BKV, ám ezt a kockázatot vállalják.

Szakértők szerint a döntőbizottsági eljárás mellett bizonytalanságot jelenthet a szerződés végrehajtásában az is, hogy a konzorcium magyar résztvevőjének anyavállalata, a Transelektro 600 millió forintos adótartozást halmozott fel, további adósságai pedig 50 milliárd forintra rúgnak.

Gulyás László, a BKV-hoz tartozó DBR Metró Projektigazgatóság vezetője korábban az InfoRádiónak azt mondta, hogy a BKV jogászai nem találtak kivetnivalót a konzorciummal összefüggésben.

Gulyás László közölte, hogy amíg a Transelektro ellen nem indul csődeljárás vagy felszámolás, addig nincs semmi teendő.

Ha mégis indulna, akkor a konzorcium tagjai felelnek egymásért - tette hozzá.

Gulyás László nem kívánta kommentálni a Közbeszerzési Döntőbizottság kedden nyilvánosságra került határozatát, amellyel 3 millió forint bírságra büntette a BKV-t egy másik, 4-es metróval kapcsolatos pályázat miatt.

A cég ugyanis nem írt ki új tendert a 4-es metró második, Bosnyák térig tartó szakaszának projektvezetési munkáira, azzal érvelve, hogy az első és a második szakasz szervesen összetartozik. A döntőbizottság más véleményre jutott, így a BKV-nak pályázatot kell kiírnia a második szakaszra is.

A Fidesz-MKDSZ fővárosi frakciója vizsgálatra kéri a főváros vezetését annak megállapítására, hogy kinek a hibájából semmisítették meg a szerződést, illetve büntették meg a céget.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×