Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Hova folyik el a rengeteg pénz?

A magyar gazdaság egyik leggyengébb pontja az államigazgatás, amelynek rendszere túl nagy és teljességgel átláthatatlan - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Orbán Krisztián, a CEMI stratégiai tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. A létszámcsökkentést azonban nem fűnyíró elv alapján kell végrehajtani, hanem először újra kell definiálni az állam szerepét - hangsúlyozta Csaba László közgazdász.

A CEMI ügyvezető igazgatója, Orbán Krisztián szerint az államigazgatás legnagyobb problémája elképesztő mérete mellett az, hogy semmilyen átláthatóság nincs a rendszerben.

"Olyannyira nincs, hogy mi beszéltünk olyan emberekkel, akik elméletileg abban a pozícióban voltak, hogy rálássanak ezekre a számokra, és nagyon sokszor ők is csak széttárták a karjukat és azt mondták: igazából mi sem tudjuk pontosan, mi mennyibe kerül. Amíg nem látjuk azt, hogy a béren kívül megbízási szerződésekben, közhasznú társaságokban mennyi pénz megy el, addig nem lehet ésszerű reformot végrehajtani" - hangsúlyozta Orbán Krisztián.

Nem fűnyíróelvű megtakarításra van szükség


A magyar gazdaság nyilvánvalóan nem bír el egy ekkora állami alkalmazotti létszámot - mutatott rá a tanácsadó cég vezetője, hozzátéve, hogy nem egy fűnyíróelvű megtakarításra van szükség, hanem egy olyan, valódi hatékonyságméréssel összekapcsolt rendszerre, amely lehetővé teszi, hogy a szolgáltatások színvonala ne romoljon, miközben a költségek csökkennek.

Csaba László közgazdász, egyetemi tanár szerint a magyar közigazgatás azért olyan széterjedt, mert végtelen mennyiségű feladatot bíznak rá, oly módon, hogy azt kifejezetten állami szervnek kell elvégeznie.

Újra kell definiálni az állam szerepét

"Nem azt mondjuk, hogy az adófizetők, vagy a parlament  megfelelő összeget ad az egészségügyi ellátásra, idősgondozásra, gyereknevelésre, hanem hogy az állam nyújtja. Óriási különbség van a kettő között" - hangsúlyozta a közgazdász az egyes feladatok kiszervezése mellett érvelve.

Bár a CEMI javaslata szerint nagyjából 50-55 ezer főt kellene elbocsátani a közigazgatásból, Csaba László azt hangsúlyozta: nem érdemes számokkal dobálózni, hanem először újra kell definiálni, mi az állam feladata.

Két év átmeneti kiigazítási periódus


Az államháztartási hiány csökkentéséhez a CEMI szerint többek között a kiadási oldal csökkentésére, aktív foglalkoztatáspolitikára és a járulékok csökkentésére van szükség. A stratégiai tanácsadó cég nagyjából két évnyi átmeneti kiigazítási periódussal számol, a javaslataikban kitűzött célok 2008-ra elérhetőek - vélekedett Orbán Krisztián.

A munkaerőpiacon a CEMI négy nagy csoport esetében lát alapvető problémát. Míg azonban a kismamák részmunkaidős foglalkoztatására, a 15-24 év közöttiek ma aránytalanul alacsony foglalkoztatási szintjének növelésére, a diákmunka-lehetőségek bővítésére, illetve az 55 év felettiek továbbfoglalkoztatására látnak megoldást, addig a 45 és 55 év közötti férfiak munkanélküliségé a cég szerint középtávon megoldatlan marad.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Döntött az Európai Unió: nagyot bukhatnak az Airbnb-tulajdonosok

Döntött az Európai Unió: nagyot bukhatnak az Airbnb-tulajdonosok

Az Európai Bizottság új jogszabállyal, az Affordable Housing Acttel (Megfizethető Lakhatásról Szóló Törvénnyel) segítené a városokat és régiókat az Airbnb-típusú rövid távú lakáskiadás korlátozásában, egységes uniós kritériumokat teremtve az intézkedések jogi megalapozásához. Bár uniós átlagban a rövid távú kiadású ingatlanok a lakásállomány alig 1,2 százalékát teszik ki, egyes turisztikai központokban arányuk elérheti a 20 százalékot, ami súlyos lakhatási problémákat okoz. Több európai nagyváros – köztük Barcelona, Firenze és Amszterdam – már saját hatáskörben szigorított, ám a korlátozások jogszerűsége körül számos jogvita alakult ki. A készülő szabályozás elsősorban ezt a jogbizonytalanságot csökkentené, miközben az EU-ban 2015 óta a lakásárak csaknem kétharmadukkal emelkedtek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×