Az eredeti elképzelés szerint ha egy magyar cég például Németországban szeretett volna szolgáltatni, akkor azt a magyar előírások szerint, magyar bérezésért tehette volna meg.

A szolgáltatások szabad áramlása ezt lehetővé tette volna - ám eddig a tagállamoknak nem sikerült megegyezniük.

Még az előző Európai Bizottság kezdte meg az irányelvek kidolgozását. Frits Bolkenstein nevéhez fűződik a jelentés, és noha a holland politikus már nem tagja a Bizottságnak, mégis az ő nevét viseli a direktíva.

A régi tagállamok zöme ellenzi, hogy az eredeti terv valósuljon meg, vagyis hogy a származási ország törvényei szerint szolgáltathassanak az Unión belül a vállalkozások.

A héten az Európai Parlament szavaz első olvasatban az irányelvről. A kiszivárgott hírek szerint a két legnagyobb frakció , a néppárti és a szocialista csoport elvetné a származási ország elvét. Emellett pedig több szolgáltatást is kivenne a csomagból. Sőt: korlátozási lehetőséget is hagyna a tagországoknak.

A régiek közül többen azt állítják: a teljes liberalizáció "szociális dömpinghez vezetne", azaz az olcsóbban dolgozó külföldiek kiszoríthatnák a hazaiakat a szolgáltatások piacáról.

Az irányelv támogatói, köztük Magyarország vagy Hollandia, az eredeti terv elfogadását sürgetik. Szerintük a liberalizáció javítaná a versenyképességet, és segítené a gazdasági növekedést is.

Az irányelv ellen keddre több szakszervezet is tüntetést szervezett. A demonstráción magyar munkavállalói érdekvédelmi szervezetek is részt vesznek.