A Vatikán a 60-as, 70-es években törekedett arra, hogy minden püspöki széket betöltsön, még ha olyanokat kell is kineveznie a posztokra, akiket az adott szocialista ország vezetése is támogatott.

Szabó Csaba egyháztörténész szerint mindkét fél többféleképpen hasznosította ezt a helyzetet. Mivel a Vatikán a legtöbb országgal széles körű kapcsolatot tartott fenn, így a Vatikánba értékesebbnél értékesebb információk érkeztek - írja a Heti Válasz.

Oda-vissza alapon működött

A Magyar Népköztársaság a Szentszékkel történt kapcsolatfelvétel után csatlakozott ehhez az információs hálózathoz: Róma fontos értesülésekre tett szert a magyar, sőt néha egyéb közép- és kelet-európai ügyekben, de a magyarok is megtalálták a maguk hírforrásait a Vatikánban.

"Nemcsak a magyar hírszerzés használta ki a Vatikán helyzetéből adódó lehetőségeket akár a magyar állami szervbe, az Állami Egyházügyi Hivatalba telepített "Világosság" rezidentúra működtetésével, akár ügynökök, társadalmi kapcsolatok tömegével, de biztosan a Szentszék is eredményesen szerzett híreket a magyar egyházról, sőt rajta keresztül akár más szocialista országok katolikusairól is" - írja Szabó Csaba egyháztörténész A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években című könyvében.

Átfogó nemzetközi hálózat?

A Heti Válasz úgy fogalmaz: ha mindehhez hozzátesszük, hogy a Magyar Népköztársaság - úgy is, mint a szocialista blokkban a Szentszékkel szembeni kémkedéssel megbízott állam - kiterjedt ügynökhálózattal rendelkezett a Vatikánban, felsejlik egy mindent behálózó nemzetközi információs láncolat képe.

A cikk írói szerint ez is magyarázza, hogy 1967-ben a Belügyminisztérium miért telepített négy hírszerző tisztet az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) "Világosság" rezidentúrájára - mely alegységet ugyan a hetvenes évek közepén feloszlatták, tagjai a nyolcvanas évek végéig a hivatalnál maradtak.

Az ÁEH 1989. júniusi megszűnésekor aztán a rossz emlékű szervezet korábbi munkatársai közül többen nyugdíjba vonultak, ám nem kis számban akadtak olyanok, akik az új rendszerben is megtalálták a számításukat.

ÁPV Rt., Belügyminisztérium, Miniszterelnöki Hivatal

Sarkadi Nagy Barna, aki 1989-ben még az Állam Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese volt, jelenleg az ÁPV Rt. humánerőforrás-gazdálkodási vezérigazgató-helyettese.

Bugár Péter, aki szintén elnökhelyettes volt, most pedig a budapesti Varga István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója.

Vass György, aki az ÁEH munkatársa volt a nyolcvanas években, több posztot is betöltött. Az Antall-kormányban az egyházi kapcsolattartással foglalkozott, 1991-ben a pápa látogatásét előkészítő kormányfőtanácsos volt, jelenleg pedig a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztályának főtanácsadója.

Gervai Jánosné, aki a hivatal protestáns főosztályának munkatársa volt, most irodavezető a Miniszterelnöki Hivatal-ban.

A lap említi még Szekeres Ferencet, aki 1989-ig III/III-1-es alezredes volt, 1997-től rendészeti, majd 2005 óta a belügyi attasé Moszkvában, és Péter-Bartha Gábort, aki III/III-1-es hadnagy volt a rendszerváltásig, most pedig a kormány Nemzetbiztonsági Kabinetjének titjára.