Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Árvíz- és belvízvédelmi készültség

Jelenleg 385 kilométer hosszan tartanak fenn árvízvédelmi készültséget a magyarországi folyószakaszokon, és 40 ezer hektárnyi területet érintenek a belvízgondok. Ezt a környezetvédelmi és vízügyi miniszter közölte.

Persányi Miklós, miután tájékoztatta a kormányt, azt mondta: első fokú árvízi készültség van érvényben a Tarnán és a Kettős-Körösön, a Zagyván pedig másodfokú a védekezés.

Hozzátette: a jelentősebb árhullámok már tetőztek és levonultak, komolyabb utánpótlást nem várnak a következő napokban. A miniszter hangsúlyozta: a belvízi helyzet ennél lényegesen rosszabb.

Mint mondta: az elmúlt év sok csapadéka miatt a talajvíz szintje magasabb a szokásosnál, és a fagyott földbe a december végén lehullott hó és eső nem tudott mindenhol megfelelően beszívódni.

Árvai Gábor, a Miskolci Polgári Védelmi Kirendeltség helyettes vezetője az InfoRádióban közölte: a belvíz nem veszélyeztet házakat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×