Infostart.hu
eur:
386.67
usd:
328.46
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Teherjármű áll a lengyel kamionsofőrök sztrájkja idején a lengyel-ukrán határátkelőnél, a délkelet-lengyelországi Korczowa falunál 2023. november 7-én. Lengyel szállítmányozási cégek három Ukrajnával határos átkelőnél akadályozzák a forgalmat, tiltakozásul az ukrán piaci szereplőknek velük szemben biztosított, a kamionosok szerint tisztességtelen versenypiaci előnye ellen. A lengyel sofőrök munkáját az is megnehezíti, hogy az ukrán hatóságok elektronikus kiléptetőrendszert hoztak létre az országhatáron, ami regisztrációhoz köti a közúti fuvarozók belépését Lengyelországba. A tiltakozás szervezői szerint a várakozási idő az ukrán-lengyel határon jelenleg 11-12 nap.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Darek Delmanowicz

A főutakon is emelkedik az útdíj, stratégia van mögötte, de a fuvarozók nem boldogok

Egy új intézkedéscsomag célja, hogy a kamionok a főutak helyett a gyorsforgalmi utakat használják, a hazai áruszállítókra ennek negatív lehet a hatása – mondta el Árvai Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára az InfoRádióban.

2026. január 1-től emelkednek a díjak a főutakon a kamionok számára. A kormány célja, hogy a vidéki településeken csökkenjen az átmenő forgalom, és kevesebb legyen a baleset. A külföldi árufuvarozók esetében indokolt egy ilyen intézkedés, a hazai áruszállítókra azonban negatív lehet a hatása – kommentálta Árvai Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára az InfoRádióban.

Magyarország kormánya átfogó intézkedéscsomagot fogadott el, amelynek célja a teherforgalom visszaterelése a gyorsforgalmi úthálózatra. A változtatásoknak köszönhetően a vidéki települések lakói számára biztonságosabbá válhat a fő- és mellékutakon való közlekedés, az otthonaikat érő környezeti és zajterhelés pedig csökkenhet – tájékoztatta az Építési és Közlekedési Minisztérium az MTI-t hétfőn.

Kiemelik,

idén szeptember végéig 126 esetben történt tehergépjármű által okozott közúti baleset Magyarországon, ebből 15 halálos kimenetelű volt.

A lépésektől azt is várják egyben, hogy az állam is olyan többletbevételhez jut, amelyet azután a hazai úthálózat fejlesztésére tud fordítani. Az útdíjemelés egyben 5-15 százalékos forgalmi átterelődést is eredményezhet a gyorsforgalmi úthálózatra.

A csomag keretében országos súlykorlátozási program is indul, 60 új helyszínnel.

Emellett egységes és visszatartóbb bírságrendszer is lesz, a jogosulatlan úthasználathoz kapcsolódó 0-120 perces időszakra vonatkozó közigazgatási bírságok 30 százalékkal nőnek. Bizonyos jelzőtáblák, így a „Tehergépkocsival behajtani tilos” megsértése esetén a korábbi 47 ezer forint helyett 100 ezer forint lesz a bírság összege – olvasható az ÉKM közleményében.

Árvai Tivadar a javaslatcsomaggal kapcsolatban úgy fogalmazott, az a belföldi fuvarozókat mindenképpen hátrányosan érinti. Azon új útvonalak használata, amelyeken ezentúl eljuthatnak a fuvarozók úticéljaikhoz, esetenként nagyobb környezeti terheléshez, illetve több lakott terület érintéséhez vezetnek. A kerülők miatt megnövekvő távolságok miatt plusz költségek is generálódnak – tette hozzá.

Kiemelte, hogy a gépkocsivezetőknek szigorú feltételekhez kötötten szabad csak vezetniük. Amennyiben túllépik az előírt vezetési időkeretet, meg kell, hogy álljanak. Úgy fogalmazott, ez a döntés talán nem kellően volt előkészítve, és

negatív gazdasági hatásai lesznek.

A pluszköltségek tovább fognak hárulni a térségek kisvállalkozásaira, a térségek lakosaira, és végső soron az egész gazdaságra – fejtette ki Árvai Tivadar. Hozzátette, ez inflációgerjesztő hatást is hozhat magával.

A főtitkár szerint a szabályozás úgy lehetett volna bevezethető, ha az kizárólag a Magyarországon árut ki nem rakodó külföldi szállítmányozókra vonatkozik, de a belföldiekre nem. A kamionok autópályára terelése ugyanis véleménye szerint a nemzetközi tranzitforgalomban közlekedőek részére indokolt. Ez jelentős forgalmat „húzna le” azokról a főútvonalakról, amelyek valóban érintenek lakott területeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×