Infostart.hu
eur:
363.42
usd:
314.88
bux:
148045.63
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke, volt szocialista miniszterelnök beszédet mond a Demokratikus Koalíció (DK) XI. kongresszusán és ellenzéki előválasztási kampánynyitó rendezvényén a Kongresszusi Központban 2021. augusztus 29-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Nézőpont: Gyurcsány Ferencet és Márki-Zay Pétert is felelősnek tartják az ellenzékiek

Az ellenzéki szavazók többsége Gyurcsány Ferencet és Márki-Zay Pétert egyaránt felelősnek tartja a választási vereségért - derült ki a Nézőpont Intézet legújabb közvélemény-kutatásából. Viszonylag sokan vannak, akik magát az összefogást is kárhoztatják a kudarcért - mondta az InfoRádiónak Rotyis Bálint, az intézet elemzője.

Az aktív szavazók többsége szerint Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc egyaránt felelős a baloldal választási kudarcáért - derült ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából.

Az április 11-13. között, ezer ember telefonos megkérdezésével zajlott kutatás szerint a válaszadók ugyanakkora arányban gondolják felelősnek mindkét politikust (57 százalék), de a felelősség mértékét egy 1-től 5-ig tartó skálán Gyurcsány esetében nagyobbnak ítélték (3,9), mint Márki-Zay esetében (3,4).

A baloldali szavazók körében is a Demokratikus Koalíció elnökét tartják nagyobb mértékben hibásnak (3,4), mint a hódmezővásárhelyi polgármestert (3).

Rotyis Bálint, az intézet elemzője szerint ha egy politikus a választók szerint jobban felelős a választási vereségért, annak a politikai karrierje nehezebbé válik.

"Ezt a negatív pontot Márki-Zay Péternek és Gyurcsány Ferencnek is túl kell élnie, túl kell lépnie a következő hetekben, hónapokban. Ha rosszul reagálnak, a saját politikai karrierjük is véget érhet" - fejtette ki.

A legnagyobb ellenzéki párt elnökét mindössze 28, a baloldali lista vezetőjét pedig 29 százalék nem tartja felelősnek az ellenzéki vereségért.

A két politikus személyénél kisebb arányban okolták az ellenzéki pártok közös indulását, mind az aktív szavazók (46 százalék), mind a baloldali szavazók (25 százalék) körében - derül ki a kutatás eredményéből.

A Nézőpont szerint a baloldali táboron belüli feszültségre utal, hogy még a baloldali szavazók egyharmada is felelősnek tartja a két politikus valamelyikét. Gyurcsány Ferencet a baloldali választók 33 százaléka, Márki-Zay Pétert a 35 százaléka tartja felelősnek az ellenzéki bukásért. Mindkét esetben a baloldal aktív szavazóinak 53 százaléka vélekedett úgy, hogy nem felelősek a kudarcért, tehát másban látják a vereség okát - fűzték hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×