eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
A február 22-i veszprémi időközi országgyűlési képviselő-választásra a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó egyik urna a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ülésén Budapesten 2015. február 25-én.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

A Republikon szerint nem lenne kétharmada a Fidesznek

Biztos, de kétharmados többséget nem hozó Fidesz-győzelmet jósol a Republikon Intézet friss, a 24.hu megbízásából készült mandátumbecslése.

127 képviselője lehet a Fidesz-KDNP-nek a következő Országgyűlésben a Republikon Intézet mandátumbecslése szerint. Ez kevesebb, mint a kétharmados többséghez szükséges 133 képviselői hely, kevesebb a kormánypárti képviselők jelenlegi, 131-es számánál, és kevesebb, mint amennyi az intézet februári becslésében szerepelt (amely ellenzéki együttműködés nélkül 146, húsz körzetre korlátozódó együttműködés esetén 130 fideszes mandátumot vetített előre).

A Republikon már csak egy forgatókönyvet készített, mert mostanra úgy látszik, hogy átfogó (a Jobbikot és az LMP-t is magában foglaló) ellenzéki megállapodás nem lesz. Azzal számolnak, hogy az ellenzéki választók egy része visszalépések nélkül is megtalállja a legesélyesebb jelöltet a körzetében.

A Fidesz győzelmének aránya azonban nemcsak emiatt lenne a másfél hónappal ezelőttinél kisebb, hanem azért is, mert a kormánypárt támogatottsága több kutatóintézetnél (ígya Republikonnál is) csökkent azóta - írta a 24.hu.

Az országos támogatottság átlaga a becslés szerint:

  • Fidesz: 48%
  • Jobbik: 17%
  • MSZP-Párbeszéd: 13%
  • Demokratikus Koalíció: 8%
  • LMP: 7%
  • Momentum: 2%
  • Együtt: 1%

Mindezek alapján a Fidesz 127 képviselőjén túl az MSZP-Párbeszéd 26, a Jobbik 22, a DK 16, az LMP 8 mandátumra számíthat. Tehát noha listán a Jobbik a második legerősebb párt, mégis az MSZP-Párbeszédnek lenne a legnagyobb ellenzéki frakciója a – főként a fővárosban megszerzett – választókerületi mandátumok miatt.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×