A Nézőpont csoport vezetője szerint a Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje által bemutatott árnyékkormány-ötlet egyenlege nulla. Mráz Ágoston Sámuel az InfoRádió kérdésére elmondta: a kezdeményezés azért jó, mert erősíti azt a pozíciót, hogy Karácsony miniszterelnök-jelölt és távolítja őt attól a vitától, mely szerint az MSZP-Párbeszéd formáció egyáltalán a küszöböt eléri-e, ahogy az utóbbi hetekben lehet erről olvasni.

Orbán Viktor miniszterelnök is az évértékelő beszédében megkérdőjelezte, hogy a tíz százalékot el tudják-e érni - emlékeztetett. Az árnyékkormány az ellenzéki pártok között zajló versenyben erősíti Karácsony Gergőt és az MSZP-Párbeszéd csapatát - vélekedett Mráz. Ugyanakkor vannak veszélyes és kockázatos pontok is, ezért mondja, hogy az egyenleg nulla.

Az egyik kritikus pont a politikai elemző szerint az árnyékkormány szó szerepeltetése. Mráz úgy vélekedett, inkább a kritikusaiknak kellene használni ezt a kifejezést, önmagában szerencsétlen, hogy valaminek az árnyékának lehet nevezni csupán a megalakult testületet. "Szakértői testület", "új kormány", vagy "szocialista-szociális demokrata kabinet" sokkal jobban hangzott volna.

Több felmérés szerint a választók jelentős része nem tudja összekapcsolni Karácsony Gergely személyét az MSZP-Párbeszéd szövetséggel, ezek után egy ilyen névsorral lehet új szavazókat szerezni?

Mráz Ágoston a fenti kérdésre így válaszolt: ezt sosem lehet egyik pillanatról a másikra szavazatra váltani, és bár a probléma létezik, hogy Karácsony Gergőt nem tudják összekapcsolni, a kampányból még mindig hátra van 28 nap, bő négy hét, tehát sok-sok lehetőség van arra, hogy a Párbeszéd elnökének a személye összekapcsolódjon a szocialista párttal. Azért aki az országban jár, már sok-sok plakátot látott ezzel kapcsolatban, inkább arra való egy ilyen kabinet meghirdetése, hogy hihető legyen: Karácsony miniszterelnök-jelölt.

A kommunikációelméletben úgy mondják ezt, hogy egy hírértékkel rendelkező, egy nagy témához kapcsolódó ügyet generált Karácsony Gergő.

Az ellenzéki együttműködés esélyei

Szintén a hétvége híre volt, hogy Széll Bernadett, az LMP miniszterelnök jelöltje március 19-éig, tehát jövő hétfőig adott határidőt, hogy megegyezzenek az MSZP – P-vel és Jobbikkal a koordinált jelöltállításról, Vona Gábor pártja viszont – ahogy az Infordáió Aréna című műsorában is mondta a párt elnök, az LMP-én és a Momentumon kívül mindenkit kizárt egy ilyen együttműködésből. 

Ezzel kapcsolatban Mráz Ágoston Sámuel elmondta: roppant izgalmas kérdés, a dolgok jelenlegi állása szerint hogyha mindenki tartja magát a korábbi állításaihoz akkor képtelenség lenne a teljes ellenzéki összefogás. Kettő dolog történhet, vagy tényleg nem jön létre az ellenzéki összefogás, és mindenki a másikra fog mutogatni, hogy miatta nem jött létre, vagy pedig valaki enged a korábbi állításaiból. Tehát mégis: a Jobbik a baloldallal, az LMP a szocialistákkal és DK-val is hajlandó dűlőre jutni.

A kulcskérdés az, hogy hisznek-e ebben az ellenzéki pártok hogy a megállapodásnak a tétje a kormányváltás. Mráz szerint a jelenlegi közvélemény kutatások ezt nem teszik valószínűvé, hinnének benne, ha úgy éreznék, hogy ezen a visszalépésen múlik a kormányváltás, akkor elfelejtenék a korábbi akadályokat.

Egyébként maga az árnyékkormány alakítása mutatja a nehézségeit ennek az összefogásnak, hiszen már meghirdette a csapata felét az MSZP-P színeiben, azaz a többi ellenzéki pártnak legfeljebb 50 százalékát tudja már csak felkínálni a miniszteri tárcáknak, márpedig aligha fognak belemenni a többi ellenzéki párt képviselői ebbe, a Jobbiktól a Dk-ig, hogy ők az MSZP-vel összesítve is csak egy szinten vannak.

Tovább tetézi a nehézséget, hogy még a szocialista párt sincs képviselve, azaz a tárcák ötven százalékára a szocialista párt, a DK, az LMP és akár a Jobbik képviselőinek kellene jelölnie, de ez egy elég nehezen megoldható problémát jelent, mutatja azt, hogy az MSZP és Karácsony Gergely nem hogy nem nőtt össze, hanem mintha konfliktus is lenne a két testület között.

Az az állítás, hogy nincsenek pártpolitikusok a meghirdetett névsorban, nem teljesen fedi a valóságot. Valóban nincsenek benne az MSZP vezérkarából politikusok és más pártok vezérkarából személyek, de a sajtó gyorsan ismertette a névsorban a politikai háttér-összefüggéseket: Wittinghoff Tamás SZDSZ-es politikus volt, Komáromi Zoltán az Együtt programírója és a párt tagja is, illetve Andor László az MSZP jelöltként lett az Európai Bizottság tagja még 2009-ben.