Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Russia Ukraine Conflict Concept - Russian and Ukrainian Flags overlaying close up Tank track wheels symbolising military hardware, call to action and readiness to fight
Nyitókép: Getty Images / Craig Hastings

Ukrajna: „már mi teszünk szívességet a tűzszünettel Oroszországnak”

Ukrajna türelme nem véges és visszavonhatja tűzszüneti ajánlatát, ha nincs lényegi nemzetközi nyomás a háború leállítására – közölte a kijevi kormány megbízottja. Közben az amerikai kormányzat egyik tagja „az európaiak szellemi fogyatékos gyerekének” nevezte Zelenszkij ukrán elnököt.

A háborús hírek alapján Ukrajna az utóbbi hetekben különösen eredményesen szorongatja Oroszországot: Moszkvában egy olajfinomítót ért látványos támadás és az orosz fővárosban az autósoknak több benzinkútnál is próbálkozniuk kell, mire tankolni tudnak. A polgári infrastruktúra mellett katonai célpontokra is lesújtottak.

Az ukránok állításuk szerint leromboltak egy, a Krímbe vezető fontos vasúti hidat, és szerdára virradóra három csapással megszakították Szevasztopol város, a fekete-tengeri orosz flotta bázisának áramellátását. Ezen kívül megakasztották a félsziget üzemanyaggal való ellátását, aminek nyomán az orosz hatóságok benzin-fejadagot vezettek be. Brjanszk, Kurszk és Kurgan kormányzóságokban is korlátozták az üzemanyag-eladásokat.

Panaszkodnak az orosz független benzinkutasok, akik a piac 40 százalékát adják, hogy a nagy cégek, például a Rosznyefty immár nem teszik hozzáférhetővé számukra a benzint és a gázolajat és azt saját állomásaikon adják el.

Az ukrán sikerekkel szemben az oroszok azt tudják felmutatni, hogy egyes nyugati médiumok szerint is behatoltak a Donbász még ukrán kézen lévő egyik erőd-városába, Kosztantinivkába – viszont nem ellenőrzik azt.

Az orosz média szerint az ukránok a Krímben az orosz drónelhárító egységek katonáira is vadásznak, azzal a módszerrel, hogy dróntámadást indítanak majd, amikor az oroszok tüzet nyitnak a szerkezetre, az ukránok lecsapnak az úgynevezett mobil tüzelő egységekre.

Ukrajna fokozódó magabiztossága jeleként Andrij Melnik, Ukrajna ENSZ-nagykövete figyelmeztetett: Kijev „átgondolhatja jelenlegi tűzszüneti ajánlatát”, ha nincs lényegi nemzetközi nyomás a háború leállítására, „mert nem végtelen a türelmünk”.

A küldött szerint Ukrajna még nyitott az Oroszországgal való közvetlen tárgyalásokra és hogy ajánlata – tűzszünet kihirdetése a jelenlegi frontvonalon – már így is komoly engedmény. Ha a Biztonsági Tanács továbbra is a „kivárunk, meglátjuk” hozzáállást választja, akkor „nem zárhatom ki, hogy Ukrajna módosítja ajánlatát” – mondta.

Moszkvában, az Állami Dumában közben haragot váltott ki a Szevasztopol elleni, több, mint 300 drónnal végrehajtott ukrán akció. A Nyugat által keményen szankcionált Mihail Seremet képviselő (aki a Krímben született, szolgált az ukrán hadseregben és aktív politikai szerepet játszott a félsziget elcsatolása előtti időszakban) azzal fenyegetőzött, hogy „válaszul visszaküldik Ukrajnát a 17. századba”. „Nincs kétség, hogy monoton és szisztematikus módon folytatódni fog az ukrán energetikai rendszer lerombolása” – mondta egy interjúban.

Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő közben nem túl sokatmondóan közölte: a védelmi minisztérium és más szervek 24 órában dolgoznak azon, hogy „minimalizálják az ukrán fegyveres erők, polgári objektumokat érő csapásainak következményeit”. Szerinte Ukrajna „nyilvánvaló náci természete miatt csapkod polgári létesítményekre”.

Vlagyimir Putyin elnök pedig úgy fogalmazott – a háború helyett használt hivatalos kifejezéssel élve – , hogy „Ukrajna terrorcselekményei csak fokozzák az orosz katonák eltökéltségét a Különleges Katonai Művelet feladatainak végrehajtására”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×