Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Karol Nawrocki megválasztott lengyel elnök beszél, miután ünnepség keretében átvette a választási győzelmét hitelesítő okiratot az Országos Választási Bizottság elnökétől a varsói királyi várban 2025. június 11-én. Nawrocki az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatásával győzött a lengyel elnökválasztás június 1-jei második fordulójában.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Marcin Obara

Névvitából egyre szélesedő lengyel–ukrán konfliktus lett

Nemcsak Nawrocki lengyel elnöknek, de még Tusk miniszterelnöknek is voltak bíráló szavai a közelmúltban Volodimir Zelenszkij felé. Az ukrán elnök a napokban visszaküldte egy lengyel állami kitüntetését, mert a szövetséges ország államfője bírálta egy katonai egységnek a lengyelek számára fájdalmas elnevezése miatt.

Az elmúlt napokban nem túl diplomatikus szóváltás történt Lengyelország és Ukrajna – elméletileg két szoros szövetséges államfői között.

Karol Nawrocki lengyel elnököt felbőszítette, hogy Volodimir Zelenszkij jóváhagyta, hogy egy ukrán katonai elitegység felvegye „az UPA hősei” nevet.

Az UPA a második világháború idején alakult ukrán nacionalista félkatonai szervezet és az ultranacionalista Sztepan Banderához kötődő Ukrán Felkelő Hadsereg neve.

A döntést élesen bírálta Lech Walesa volt lengyel elnök.

Míg az érintett katonai egység hősöknek tartja a fasiszta német megszállókkal hol szövetséges, hol szembeszálló, majd ismét együttműködő UPA embereit, addig a lengyelek szerint ők követték el 1943-ban a volyni mészárlást, amely a további, kelet-galíciai etnikai tisztogatások áldozataival együtt körülbelül 100 ezer lengyel legyilkolásával járt.

Az UPA piros-fekete zászlaját még mindig több ukrán egység használja és bár a zászló feltűnik a híranyagokban, a nyugati médiumok általában nem fűznek hozzá kommentárt.

Nawrocki Zelenszkij döntése nyomán pénteken megvonta tőle a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, a Fehér Sas érdemrendet, amit az ukrán elnök erre postán küldött vissza.

Közben megjegyezte: a lengyel vezető a Tusk miniszterelnökkel folytatott belpolitikai harc miatt vette elő az Ukrajna-ellenességet és „azt csinálja, amit, Orbán Viktor, aminek nem lesz jó vége”.

Zelenszkijnek az sem tetszett, hogy Nawrocki az egyik látogatásán a szavai szerint „a volyni tragédiáról” szóló könyvet nyomott a kezébe. „Akkor hallgattam, de most nem, mert rossz lépéseket tesz” – mondta.

Ez már Tusknak sem tetszett

Úgy tűnik azonban, hogy a Zelenszkijjel jobb viszonyt ápoló Donald Tusk miniszterelnök is néha besokall tőle.

„Van, hogy mérges leszek, amikor nem bölcs megjegyzéseket hallok a határ túloldaláról. Hosszasan elmagyaráztam Zelenszkijnek, emlékezzenek: van, amire önök érzékenyek, van, amire mi”

– mondta egy június 9-i sajtótájékoztatón. Tusk egyértelműen Ukrajna számlájára írta az UPA körüli diplomáciai vitát és elismerte, hogy azt nem sikerült rendezni.

Korábban az korbácsolta fel a kedélyeket, hogy Lengyelországba látogatott Kirilo Budanov, az elnök befolyásos kabinetfőnöke és a katonai elhárítás korábbi vezetője.

A lengyel védelmi miniszter szerint nem sikerült jól a beszélgetés és megjegyezte: „a volhynia-i áldozatok emléke nem tárgyalás tárgya”.

Mindkét oldal keménykedik, Moszkva élvezettel szemléli

Nacionalista és szélsőjobbos politikusok még keményebben fogalmaztak és Lengyelország elleni szándékos provokációnak nevezték a katonai egység elnevezését.

Budanov pedig olajat öntött a tűzre azzal, hogy visszaadta a lengyel kitüntetését. Visszaadta a Fehér Sas érdemrendet három volt ukrán államfő, Leonyid Kucsma, Viktor Juscsenko és Petro Porosenko is.

A Majdan-tüntetések során megbuktatott és Oroszországba menekült Viktor Janukovics viszont nem.

A Myśl Polska című, nacionalista és ukránellenes lengyel hetilap, amelyet azzal vádolnak, hogy az orosz befolyásolás eszköze, ezek után azt írta: „Ukrajna számára mindig is mi lengyelek voltunk a fő ellenség, még nagyobb is, mint az oroszok”.

A cikket felkapta az orosz média, ahol megjelent egy kommentár: „Varsó és Kijev kapcsolatai válságot élnek át Hitler segítői miatt”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×