Az elmúlt napokban nem túl diplomatikus szóváltás történt Lengyelország és Ukrajna – elméletileg két szoros szövetséges államfői között.

Karol Nawrocki lengyel elnököt felbőszítette, hogy Volodimir Zelenszkij jóváhagyta, hogy egy ukrán katonai elitegység felvegye „az UPA hősei” nevet.

Az UPA a második világháború idején alakult ukrán nacionalista félkatonai szervezet és az ultranacionalista Sztepan Banderához kötődő Ukrán Felkelő Hadsereg neve.

A döntést élesen bírálta Lech Walesa volt lengyel elnök.

Míg az érintett katonai egység hősöknek tartja a fasiszta német megszállókkal hol szövetséges, hol szembeszálló, majd ismét együttműködő UPA embereit, addig a lengyelek szerint ők követték el 1943-ban a volyni mészárlást, amely a további, kelet-galíciai etnikai tisztogatások áldozataival együtt körülbelül 100 ezer lengyel legyilkolásával járt.

Az UPA piros-fekete zászlaját még mindig több ukrán egység használja és bár a zászló feltűnik a híranyagokban, a nyugati médiumok általában nem fűznek hozzá kommentárt.

Nawrocki Zelenszkij döntése nyomán pénteken megvonta tőle a legmagasabb lengyel állami kitüntetést, a Fehér Sas érdemrendet, amit az ukrán elnök erre postán küldött vissza.

Közben megjegyezte: a lengyel vezető a Tusk miniszterelnökkel folytatott belpolitikai harc miatt vette elő az Ukrajna-ellenességet és „azt csinálja, amit, Orbán Viktor, aminek nem lesz jó vége”.

Zelenszkijnek az sem tetszett, hogy Nawrocki az egyik látogatásán a szavai szerint „a volyni tragédiáról” szóló könyvet nyomott a kezébe. „Akkor hallgattam, de most nem, mert rossz lépéseket tesz” – mondta.

Ez már Tusknak sem tetszett

Úgy tűnik azonban, hogy a Zelenszkijjel jobb viszonyt ápoló Donald Tusk miniszterelnök is néha besokall tőle.

„Van, hogy mérges leszek, amikor nem bölcs megjegyzéseket hallok a határ túloldaláról. Hosszasan elmagyaráztam Zelenszkijnek, emlékezzenek: van, amire önök érzékenyek, van, amire mi”

– mondta egy június 9-i sajtótájékoztatón. Tusk egyértelműen Ukrajna számlájára írta az UPA körüli diplomáciai vitát és elismerte, hogy azt nem sikerült rendezni.

Korábban az korbácsolta fel a kedélyeket, hogy Lengyelországba látogatott Kirilo Budanov, az elnök befolyásos kabinetfőnöke és a katonai elhárítás korábbi vezetője.

A lengyel védelmi miniszter szerint nem sikerült jól a beszélgetés és megjegyezte: „a volhynia-i áldozatok emléke nem tárgyalás tárgya”.

Mindkét oldal keménykedik, Moszkva élvezettel szemléli

Nacionalista és szélsőjobbos politikusok még keményebben fogalmaztak és Lengyelország elleni szándékos provokációnak nevezték a katonai egység elnevezését.

Budanov pedig olajat öntött a tűzre azzal, hogy visszaadta a lengyel kitüntetését. Visszaadta a Fehér Sas érdemrendet három volt ukrán államfő, Leonyid Kucsma, Viktor Juscsenko és Petro Porosenko is.

A Majdan-tüntetések során megbuktatott és Oroszországba menekült Viktor Janukovics viszont nem.

A Myśl Polska című, nacionalista és ukránellenes lengyel hetilap, amelyet azzal vádolnak, hogy az orosz befolyásolás eszköze, ezek után azt írta: „Ukrajna számára mindig is mi lengyelek voltunk a fő ellenség, még nagyobb is, mint az oroszok”.

A cikket felkapta az orosz média, ahol megjelent egy kommentár: „Varsó és Kijev kapcsolatai válságot élnek át Hitler segítői miatt”.