Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
Robert Fico szlovák miniszterelnök az ukrán hivatali partnerével, Julija Szviridenkóval tartott sajtóértekezleten a két ország közös kormányülését követõen Kassán 2025. október 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Zuzana Gogová

Robert Fico bizakodó – napokon belül megszűnhet a kőolaj-ellátási válsághelyzet Szlovákiában

Szlovákiában április 8-án megszüntethetik a kőolajhiány miatt kihirdetett szükséghelyzetet, ha a Slovnaft kőolajfinomító visszaszolgáltatja az államtól kölcsönzött kőolajat az állami tartalékokba. Erről Robert Fico miniszterelnök beszélt a pozsonyi finomítóban tartott tájékoztatón, miután tárgyalt a Slovnaft képviselőivel.

Szlovákia azért volt kénytelen kihirdetni a szükséghelyzetet, hogy az állam felhasználhassa stratégiai olajtartalékait, és biztosítani tudja az üzemanyaggyártást a pozsonyi Slovnaft olajfinomítóban. Az érvényben lévő szlovákiai intézkedések között szerepel a gázolaj-fogyasztás korlátozása: egyszerre legfeljebb 400 euró értékben lehet tankolni, kannába pedig maximum 10 litert. Emellett tilos az üzemanyag exportja is.

Robert Fico miniszterelnök a pozsonyi kőolaj-finomítónál tett szerdai látogatása során bejelentette: ha a Slovnafttól visszakerül a kőolaj az állami tartalékokba, akkor jövő szerdán megszüntethető Szlovákiában a kőolaj-ellátási szükséghelyzet. „Megállapodtunk a finomító vezetőivel abban, hogy jövő héten szerdán ismét munkamegbeszélést tartunk. A Slovnaft finomító 250 ezer tonna kőolajat kölcsönzött az államtól a stratégiai tartalékainkból, amelyből mintegy 105 ezer tonnát felhasznált, és ezt fokozatosan vissza is szolgáltatja” – pontosította a kormányfő.

Robert Fico hozzátette:

amint elérik azt a pontot, hogy az állami tartalékok ismét teljesek lesznek, és teljesítik az Európai Unió előírását a 90 napra elegendő kőolajmennyiség bebiztosításáról, a kormány készen áll a szükséghelyzet megszüntetésére.

„Ezt a helyzetet azért kellett kihirdetni, hogy lehetővé váljon a kőolajkölcsön biztosítása a Slovnaft számára” – jegyezte meg Robert Fico. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nincs hatással arra a kormányrendeletre, amely a kettős ár alkalmazásáról és a gázolaj-vásárlás korlátozásáról szól.

A kormány emellett reagálni kíván a szomszédos országok, például Csehország kérésére is, amely kedden Szlovákiától a kőolajhiány miatt kihirdetett szükséghelyzet megszüntetését kérte. „Arra számítunk, hogy az üzemanyagárak emelkedésére irányuló nyomás továbbra is fennmarad.

Számolnunk kell azzal is, hogy Szlovákiában is bekövetkezhet áremelkedés”

– tette hozzá a miniszterelnök.

A Slovnaft igazgatótanácsának elnöke, Gabriel Szabó szerint, ha minden megrendelt kőolaj időben megérkezik, a finomító április második felében ismét százszázalékos kapacitással működhet. Robert Fico szerint a kőolaj kérdését az Európai Unióban nemcsak tagállami szinten kell kezelni.

„Az egyik ország csökkenti a jövedéki adót, a másik az áfát mérsékli, valaki pedig kettős üzemanyagárat vezet be. Ezt össze kell hangolni. Ezért indokolt lehet a V4-es országok, valamint jelentős miniszterelnökök és szövetségi kancellárok – például Ausztria vagy Németország – találkozójának megszervezése” – tette hozzá a kormányfő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Fontos határidő közeleg és a nyugdíjasoknak sok pénzük múlhat rajta

Június 30-ig van lehetőségük az elmúlt évi szabályok szerinti nyugellátás igénybevételére azoknak, akik a 2025-ös nyugdíj-megállapítás mellett döntenek. Fontos kritérium, hogy a teljes öregségi nyugdíjhoz a nyugdíjkorhatár elérésére és legalább 20 év szolgálati időre van szükség.
Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Ma jár le az Európai Unió bértranszparencia irányelvének átültetésére rendelkezésre álló határidő. Miközben a vállalatok többsége a magyar szabályozás megjelenésére vár, egyre több szakmai beszélgetésen tapasztalom, hogy a figyelem elsősorban a kötelezettségekre irányul. Lesznek-e kötelező bérsávok? Meg kell-e jeleníteni a fizetést az álláshirdetésekben? Mikor és milyen adatokat kérhet majd a munkavállaló? Ezek fontos kérdések, de HR vezetőként egyre inkább azt érzem, hogy a bértranszparencia kapcsán nem ezek jelentik a valódi kihívást. Az elmúlt hónapokban számos vállalatnál, vezetői fórumon és szakmai egyeztetésen ugyanazzal a problémával találkoztam: sok szervezet nem a szabályozás miatt bizonytalan, hanem azért, mert saját maga számára sem tud minden esetben egyértelmű választ adni arra, hogy mi alapján alakultak ki a jelenlegi bérviszonyok. A bértranszparencia ugyanis valójában nem a bérek nyilvánosságáról szól, sokkal inkább arról, hogy egy szervezet képes-e következetesen és hitelesen megindokolni a döntéseit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×