Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.2
bux:
0
2026. október 25. vasárnap Bianka, Blanka
David star at blue sky - Orthodox sign as the interweaving of barbed wire. Concept for anti-Semitism, jewish memory day.Six-pointed Star of barbed wire symbol of the suffering of the Jewish people
Nyitókép: stokio / Getty Images

London: még üldözik az antiszemita támadókat

A londoni rendőrség egyelőre nem kezeli terrorcselekményként, hogy hétfőn ismeretlenek felgyújtották egy zsidó önkéntes szervezet mentőit. A gáztartályok robbanása nyomán betörtek a közeli lakások ablakai. Közösségi vezetők szerint mindez a szigetországban feléledt antiszemitizmus újabb bizonyítéka.

Golders Green negyed, London északi részén közismert arról, hogy nagy számban élnek ott ortodox zsidók. Az elmúlt hetekben azonban azért is volt a híradásokban, mert a néhai iráni sah és esetenként Izrael zászlóját lengető, iráni emigránsok tartottak szimpátiatüntetést az Irán ellen indított háború nyomán.

Hétfő hajnalban – a térfigyelő kamerák felvételei szerint – három, fekete ruhás alak settenkedett a Hatzola zsidó önkéntes szervezet mentőautói mögé. Az egyiknél egy kanna vagy vödör volt. A kocsik, melyek egy zsinagóga és lakóházak között álltak, gyorsan lángra lobbantak, a trió pedig elfutott. Hajnali fél kettő után a lakosok arra ébredtek, hogy

felrobbantak a mentőkben tárolt oxigénpalackok és betörtek a közeli lakások ablakai.

Az emberek ijedten kitódultak az utcákra és az incidens sokkolta, de nem lepte meg a környék lakóit, ahol az emberek fele zsidónak vallja magát. Az egyik helyi zsinagóga illetékese szerint már hetekkel korábban láttak „felderítő tevékenységet” végző személyeket, aminek nyomán fokozták a védelmet. Ennek ellenére a támadók bejutottak és a tűzoltók még további két órán át küzdöttek, mire biztonságossá tették a környéket.

Az elkövetőket keddig nem sikerült elfogni és a rendőrség nem terror, hanem gyűlölet-bűncselekmény ügyében nyomoz – bár Sir Mark Rowley londoni rendőrfőkapitány közölte: „potenciális iráni állami szálakat” is ellenőriznek. Hozzátette: korai még következtetéseket levonni, de „aggasztó, hogy az elmúlt években milyen gyorsan nőttek az iráni államhoz kötődő fenyegetések”.

Shabana Mahmood – amúgy muszlim hátterű - brit belügyminiszter közölte: „ne legyen kétségük az elkövetőknek, üldözni fogjuk őket és szembesítjük majd gonosz bűntettük következményeivel”. Parlamenti felszólalásában Mahmood elismerte, hogy megnőtt az antiszemitizmus az országban. A zsidó közösséghez fordulva pedig azt mondta: „veletek vagyunk, mindent megteszünk, hogy megvédjünk benneteket és töretlenül harcolunk, hogy megszabadítsuk társadalmunkat az antiszemitizmustól”.

Amire a brit zsidóság képviselői és a kommentátorok szkeptikusan reagálnak.

A Munkáspártot a jobboldali kommentátorok körében azzal vádolják, hogy a radikális muszlim szavazók miatt nem képes szembeszállni a zsidók elleni gyűlölettel. A baloldali kommentátorok „társadalmi-igazságosság-kampányának egyik fő eleme viszont a muszlimok elleni gyűlölet és Gáza, ahol aktivistáik szerint Izrael népírtást folytatott.

A hétfői támadást egy eddig ismeretlen és közelmúltban létrejött, furcsa nevű szervezet, a Jobb Kéz Népének Iszlám Mozgalma vállalta magára, amely a közelmúltban Hollandiában, Belgiumban és Görögországban hajtott végre hasonló akciókat. Egyes helyi zsidó lakosok azt mondták a Hárec izraeli lapnak, hogy „5-10-20” éven belül kivándorolnak.

Címlapról ajánljuk
Jön egy új Jalta a III. világháború elkerüléséért? – Szakértői magyarázat

Jön egy új Jalta a III. világháború elkerüléséért? – Szakértői magyarázat

Vlagyimir Putyin orosz elnök felvetette annak lehetőségét, hogy közös találkozót rendezzenek az amerikai és a kínai elnökkel, Donald Trump már nyitottságát is kifejezte az ötlet iránt – derül ki a The Wall Street Journal véleménycikkéből. Az amerikai lapok a lehetséges találkozót az 1945-ös jaltai konferenciához hasonlítják, azonban Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő szerint eltérő a geopolitikai helyzet, mivel most egy nagyobb háború elkerülése érdekében tárgyalnának egymással a nagyhatalmak.

Rekordérdeklődés a szerb választásokon

A választásra jogosultak 19,72 százaléka adta le a szavazatát vasárnap délelőtt tíz óráig Szerbiában a Köztársasági Választási Bizottság hivatalos adatai szerint. A legutóbbi, 2023. december 17-i parlamenti választáson ugyanebben az időpontban 9,94 százalékos volt a részvétel. Az előrehozott parlamenti választáson már kora reggel hosszú sorok alakultak ki több szavazóhelyiségnél, valamint a Koszovóból Szerbiába vezető határátkelőkön.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×