Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
336.69
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Robert Fico szlovák miniszterelnök az ukrán hivatali partnerével, Julija Szviridenkóval tartott sajtóértekezleten a két ország közös kormányülését követõen Kassán 2025. október 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Zuzana Gogová

Robert Fico először szólalt meg a Magyar Péter-féle állításról

Robert Fico szlovák miniszterelnök először reagált nyilvánosan Magyar Péternek, a Tisza Párt elnökének kijelentéseire. A vita középpontjában egy 2022-es ügy áll, amikor a pozsonyi parlament Robert Fico mentelmi jogának felfüggesztéséről szavazott.

Magyar Péter egy interjúban arról beszélt, hogy akkoriban – amikor Robert Fico ellenzéki képviselő volt, és bűnszervezet alapításának gyanúja miatt akartak eljárást indítani ellene – a magyar kormány készen állt volna segíteni neki elhagyni Szlovákiát. A Tisza elnöke szerint a magyar határ közelében kormányzati autó várakozott arra az esetre, ha a parlament kiadná Ficót az igazságszolgáltatásnak.

A szlovák törvényhozás végül nem függesztette fel Robert Fico mentelmi jogát: a szükséges többség nem jött össze, így az ügyészség nem kérhette az előzetes letartóztatását.

A szlovák miniszterelnök kedden sajtótájékoztatón reagált a felvetésre, és képtelenségnek nevezte Magyar Péter állításait. Azt mondta: amikor a parlament szavazott, száz rendőr tartózkodott a törvényhozás épületének pincéjében, és ha a döntés másként alakul, nem hagyhatta volna el a parlamentet. Hangsúlyozta, hogy nem volt szüksége semmilyen „menekítő autóra”, és Magyar Pétert Brüsszel-párti aktivistának nevezte, akit a szlovák ellenzék vezetőjéhez, Michal Šimečkához hasonlított.

A szlovák kormányfő kijelentette: eddig nem foglalkozott Magyar Péterrel, de most hivatalos reakciót is kilátásba helyezett a szerinte valótlan állítások miatt.

Magyar Péter közösségi oldalán válaszolt. Azt írta, hogy Robert Fico szerinte a „fideszes propagandát” ismétli, és kitart amellett, hogy az információi valósak. Egy kommentben azt is állította, hogy az értesülést korábban Gulyás Gergely magyar minisztertől hallotta.

A szóváltás nem előzmény nélküli. Magyar Péter az elmúlt időszakban többször bírálta a Fico-kormányt a szlovák büntető törvénykönyv módosítása miatt. Az elfogadott változtatás értelmében akár büntethető is lehet bizonyos, a második világháború utáni szlovákiai berendezkedést megalapozó dokumentumok, például a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezése.

Magyar Péter nyílt levélben arra kérte Robert Ficót, hogy kezdeményezze a módosítás visszavonását, mondván: történelmi kérdések megvitatása nem lehet bűncselekmény egy demokratikus jogállamban. Erre a levélre a szlovák kormányfő érdemben nem reagált, Peter Pellegrini államfő viszont kifogásolta, hogy Magyar Péter a „Felvidék” kifejezést használta levelében.

Robert Fico a vitatott kijelentéseket egy olyan sajtótájékoztatón tette, amelynek fő témája eredetileg az orosz gázimport uniós korlátozása volt. A kormányfő bejelentette: Szlovákia az Európai Unió Bíróságán támadja meg a döntést, amely 2027-től tiltaná az orosz gáz behozatalát.

Szerinte az orosz gázforrások EU-ból való kivezetéséről egyhangú szavazással, nem minősített többséggel kellett volna döntenie az Európai Unió Tanácsának. Szlovákia és Magyarország ugyan a javaslat ellen szavazott, de a minősített többségnek köszönhetően a többi tagország leszavazta őket. Robert Fico arról is beszélt, hogy Magyarországgal nem adhatnak be közös keresetet, de biztosan összehangolják majd az érveiket és az indoklást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×