Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Robert Fico szlovák miniszterelnök az ukrán hivatali partnerével, Julija Szviridenkóval tartott sajtóértekezleten a két ország közös kormányülését követõen Kassán 2025. október 17-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Zuzana Gogová

Robert Fico először szólalt meg a Magyar Péter-féle állításról

Robert Fico szlovák miniszterelnök először reagált nyilvánosan Magyar Péternek, a Tisza Párt elnökének kijelentéseire. A vita középpontjában egy 2022-es ügy áll, amikor a pozsonyi parlament Robert Fico mentelmi jogának felfüggesztéséről szavazott.

Magyar Péter egy interjúban arról beszélt, hogy akkoriban – amikor Robert Fico ellenzéki képviselő volt, és bűnszervezet alapításának gyanúja miatt akartak eljárást indítani ellene – a magyar kormány készen állt volna segíteni neki elhagyni Szlovákiát. A Tisza elnöke szerint a magyar határ közelében kormányzati autó várakozott arra az esetre, ha a parlament kiadná Ficót az igazságszolgáltatásnak.

A szlovák törvényhozás végül nem függesztette fel Robert Fico mentelmi jogát: a szükséges többség nem jött össze, így az ügyészség nem kérhette az előzetes letartóztatását.

A szlovák miniszterelnök kedden sajtótájékoztatón reagált a felvetésre, és képtelenségnek nevezte Magyar Péter állításait. Azt mondta: amikor a parlament szavazott, száz rendőr tartózkodott a törvényhozás épületének pincéjében, és ha a döntés másként alakul, nem hagyhatta volna el a parlamentet. Hangsúlyozta, hogy nem volt szüksége semmilyen „menekítő autóra”, és Magyar Pétert Brüsszel-párti aktivistának nevezte, akit a szlovák ellenzék vezetőjéhez, Michal Šimečkához hasonlított.

A szlovák kormányfő kijelentette: eddig nem foglalkozott Magyar Péterrel, de most hivatalos reakciót is kilátásba helyezett a szerinte valótlan állítások miatt.

Magyar Péter közösségi oldalán válaszolt. Azt írta, hogy Robert Fico szerinte a „fideszes propagandát” ismétli, és kitart amellett, hogy az információi valósak. Egy kommentben azt is állította, hogy az értesülést korábban Gulyás Gergely magyar minisztertől hallotta.

A szóváltás nem előzmény nélküli. Magyar Péter az elmúlt időszakban többször bírálta a Fico-kormányt a szlovák büntető törvénykönyv módosítása miatt. Az elfogadott változtatás értelmében akár büntethető is lehet bizonyos, a második világháború utáni szlovákiai berendezkedést megalapozó dokumentumok, például a Beneš-dekrétumok nyilvános megkérdőjelezése.

Magyar Péter nyílt levélben arra kérte Robert Ficót, hogy kezdeményezze a módosítás visszavonását, mondván: történelmi kérdések megvitatása nem lehet bűncselekmény egy demokratikus jogállamban. Erre a levélre a szlovák kormányfő érdemben nem reagált, Peter Pellegrini államfő viszont kifogásolta, hogy Magyar Péter a „Felvidék” kifejezést használta levelében.

Robert Fico a vitatott kijelentéseket egy olyan sajtótájékoztatón tette, amelynek fő témája eredetileg az orosz gázimport uniós korlátozása volt. A kormányfő bejelentette: Szlovákia az Európai Unió Bíróságán támadja meg a döntést, amely 2027-től tiltaná az orosz gáz behozatalát.

Szerinte az orosz gázforrások EU-ból való kivezetéséről egyhangú szavazással, nem minősített többséggel kellett volna döntenie az Európai Unió Tanácsának. Szlovákia és Magyarország ugyan a javaslat ellen szavazott, de a minősített többségnek köszönhetően a többi tagország leszavazta őket. Robert Fico arról is beszélt, hogy Magyarországgal nem adhatnak be közös keresetet, de biztosan összehangolják majd az érveiket és az indoklást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×